Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mutatjuk, hol volt a legnagyobb a verseny.
Bár azt még nem tudjuk, hogy idén hányan, tavaly viszont több mint 126 ezren felvételiztek valamelyik magyar főiskolára vagy egyetemre. A legnépszerűbb alapszakok a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing és a pszichológia voltak, a mesterszakok esetében pedig taroltak a tanári képzések, a vezetés és szervezés, és szintén a pszichológia.
A legnépszerűbb egyetem a 31 781 jelentkezőt vonzó Eötvös Loránd Tudományegyetem volt, amit a Debreceni Egyetem követett 19 676 jelentkezővel, majd a Szegedi Tudományegyetem 17 876 jelentkezővel. Ha viszont kifejezetten az egyetemi karokat nézzük, nagy az eltérés a legnépszerűbb egyetemek és a legnépszerűbb egyetemi karok között, a legtöbb jelentkezőt vonzó egyetemi kar ugyanis a népszerű gazdasági képzések miatt a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügy és Számvitel Kara volt összesen 8776 jelentkezővel, akik közül 3405-en jelölték meg első helyen az intézményt.
Ezt követte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, majd a BGE Külkereskedelmi Kara.
A tíz legnépszerűbb egyetemi kar listája 2023-ban a következő volt:
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.