Érettségi 2024: ezt a dátumot feltétlen tartsátok fejben

Bár még messzinek tűnik 2024 májusa, de mutatjuk meddig jelentkezhettek az érettségire.

A következő, 2024 május-júniusi vizsgaidőszakra 2024. február 15-ig tudtok jelentkezni. Ha van tanulói jogviszonyotok, akkor ezt abban a középiskolában tehetitek meg, ahova jártok.

A jelentkezési lapon meg kell jelölni milyen tárgyból, milyen szintű és milyen fajtájú vizsgát (például előrehozott, rendes, pótló) szeretnétek tenni. Minden további információt és segítséget az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a saját középiskolátok fog megadni.

Ha pedig időben neki szeretnétek állni a tanulásnak, akkor jó, ha tudjátok, hogy már  működik az a Facebook-csoport, amiben kérdezhettek egymástól, tételeket oszthattok meg egymás között, és később együtt izgulhattok a vizsgáitok miatt, majd oszthatjátok meg egymással az élményeiteket.

A csoportot "Érettségi 2024" néven találjátok meg a Facebookon, ahol többek közöttt már az új irodalmi tételt, Herczeg Ferenc életrajzát is megosztották egymással a diákok. Érdemes tehát belépni, hiszen rengeteg időt spórolhattok és számos felkészülési tippet oszthattok meg egymással, arra azonban ügyeljetek, hogy a mástól kapott tételek biztos, hogy pontosak legyenek.

 

 

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.