Hiába nőtt a felvételizők létszáma, nem a most felvett diákok jelentenek majd utánpótlást a pedagógushiányra.
Mindössze öt hallgatót vettek fel kémiatanár szakra az ország egyik legnagyobb tanárképző egyetemén, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - derül ki a felvi.hu adataiból, amiket a Népszava összesített.
Az Eduline-on már május közepén arról írtunk, hogy idén 3357 fő jelentkezett osztatlan tanárképzésre, az iskolák azonban hiába vadásszák a kémia- és fizikatanárokat, vagy bármilyen természettudományos szakirányt választó pedagógusokat, alig akadt olyan osztatlan tanári képzésre jelentkező, aki ezek valamelyikét választotta volna, fizika-kémia szakpárra pedig az egész országban mindössze egy fő jelentkezett.
A Népszava most azt írja, 3357 jelentkezőből végül mindössze 1550 hallgató kerül be valamilyen osztatlan tanári képzésre, többségében magyar, történelem vagy angol szakpárra, míg a természettudományos tárgyak esetében siralmas számok születtek.
Az ELTE Tanárképző központjában
kémiát pedig mindössze 5-en választottak. Más egyetemeken viszont még ennél is kevesebben vannak a felvettek. A Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen például kémiát és fizikát senki sem választott, Szegeden pedig kémiatanári képzést nem is hirdettek, de angol-biológia szakra is csak hárman, angol-földrajz képzésre pedig ketten kerültek be, és hasonló számok születtek az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, a miskolci és nyíregyházi egyetemeken.
Hiába hangoztatja tehát a kormány, hogy megnövekedett a pedagógusképzésekre jelentkezők száma, a tanárhiány - főleg a természettudományos tárgyakból - továbbra sincs megoldva, de a tanítónak, óvodapedagógusoknak és gyógytornászoknak álló diákok sem tolonganak.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
