Középszinten három, emelt szinten négy órán keresztül vizsgázik ma több mint 75 ezer középiskolás.
Pontban 9-kor elkezdődött a tavaszi érettségi vizsgák harmadik napja, a történelem. Szerdén középszinten 68 131, emelt szinten pedig 7025 diák ad számot a tudásáról ebből a tárgyból, akiknek a tegnapi matematikához hasonlóan középszinten 180 perc, emelten pedig 240 perc áll rendelkezésükre a feladatok megoldásához.
A vizsga mindkét szinten ugyanúgy épül fel. Az első részben 12 darab komplex, rövidebb feladatot kell megoldaniuk a vizsgázóknak, ami lehet komplex forráselemzés, térképek, információkeresés képek vagy szövegek segítségével, valamint évszámok is. A vizsga második részében összesen két esszét kell kidolgozniuk a diákoknak, ezeket a megadott négy témakör közül kell kiválasztaniuk.
Legális puskaként mindkét szinten használhatnak atlaszt, a középszintű vizsgázóknak viszont ezt maguknak kell biztosítaniuk, míg az emeltezőknek az iskola adja.
A történelemérettségi legjelentősebb sajátossága, hogy míg a korábbi vizsgákon, magyaron és matematikán a feladatrészek között a felügyelőtanárok beszedték a már kitöltött feladatlapokat, addig történelemből a vizsgázók mindkét szinten egyben kapják meg a rövid feladatokat és esszékérdéseket, így tehát maguk dönthetik el, hogyan osztják be a rendelkezésükre álló perceket.
Hány pontot lehet szerezni?
Mindkét szinten maximum 100 pontot érhetnek el a diákok - 50 pontot az esszékkel és 50 pontot a rövid feladatokkal, ez fog kiegészülni később a szóbeli vizsgáért kapható maximum 50 ponttal.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat a történelemérettségiről itt tudjátok követni:
A magyaron és a matekon túl vagyunk, a történelemmel folytatódik a 2023-as érettségi szezon. Történelemből 75 ezernél is több diák vág neki szerdán a vizsgáknak, nálunk pedig ma is mindent megtaláltok, legyen szó feladatokról, esszétémákról, vagy nem hivatalos megoldásokról.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
