Néhány szakon 2023-tól is kötelező marad az emelt érettségi, de bőven vannak olyan intézmények is, ahol elég lesz a középszintű vizsga is.
Jövőre megszűnik a központi minimumponthatár, és nem kell minden jelentkezőnek emelt szintű érettségit tennie - ez lesz a két legfontosabb változás a 2023-as felvételin. Csák János kulturális és innovációs miniszter júliusi bejelentését követően a felsőoktatási intézmények szabad kezet kaptak felvételi követelményeik meghatározásában, ezekről szeptember 30-ig kellett dönteniük. Mutatjuk, hogy milyenek lesznek a 2023-as szabályok.
Semmelwis Egyetem: a legtöbb szakon marad a kötelező emelt érettségi, de van, ahol enyhítenek
Az elsők között hozta nyilvánosságra a 2023-as felvételi szabályokat a Semmelweis Egyetem, amelynek az általános orvosi, a fogorvosi és gyógyszerész szakán továbbra is kötelező lesz az emelt érettségi, méghozzá az eddigi feltételeknek megfelelően két tárgyból.
Enyhítenek azonban a népszerű ápolás és betegellátás, az egészségügyi szervező, a digitális fogászati tervezés és a konduktor szak követelményein, ahová 2023-tól elég a középszintű érettségi. A teljes listát itt nézhetitek meg.
Szegedi Tudományegyetem: néhány szak kivételével nem kötelező az emelt érettségi, de marad a minimumponthatár
Az egyik legnépszerűbb vidéki egyetemen 2023-tól a legtöbb szakon elegendő lesz a középszintű érettségi, ugyanakkor a minimumponthatárok maradnak, így a biztos bekerülés érdekében továbbra is érdemes lesz emelt szinten érettségizni.
A jogászképzésen, az angoltanári, az anglisztika, a régészet és a pszichológia képzésen továbbra is kötelező lesz egy emelt szintű érettségi teljesítése, azoknak pedig, akik a Szegedi Tudományegyetemen szeretnének általános orvosi, fogorvosi, vagy gyógyszerészképzést végezni, a Semmelwis Egyetem szabályozásaihoz hasonlóan szintén két emelt szintű érettségit kell tenniük.
Az intézmény pontszámítási tájékoztatóját itt találjátok.
Miskolci Egyetem: maradnak a korábbi követelmények az angol és német tanári osztatlan képzéseken
A jogászképzéshez hasonlóan a Miskolci Egyetemen továbbra is kötelező marad az emelt szintű érettségi azoknak, akik angol- vagy némettanári osztatlan képzésre jelentkeznének, de ugyanez a szabály érvényes az anglisztikára és germanisztikára jelentkező hallgatókra is.
Minimumponthatár sem lesz, az adott szak kapacitásszáma dönt majd arról, mi lesz a végső ponthatár.
Debreceni Egyetem: 2023-tól könnyebb lesz bekerülni
Megmarad az emelt szintű érettségi követelménye az orvosi, jogász, gyógyszerész és fogorvos, a gazdálkodási és menedzsment, a a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az építészmérnöki, az építőmérnöki, a gépészmérnöki, a járműmérnöki, a környezetmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a műszaki menedzser és a repülőmérnöki képzés mellett az anglisztika és a pszichológia szakokon. És azoknál az osztatlan tanári képzéseknél is, melyekben a két szakpár közül az egyik az angol nyelv és kultúra.
A Debreceni Egyetem összes többi alap- és osztatlan képzésére elég lesz a középszintű érettségi, a minimumponthatárt pedig az intézmény határozza meg.
A Pannon és a Nyíregyházi Egyetemen sem kötelezik erre a felvételizőket
„A 2023-ban és 2024-ben jelentkező hallgatók számára a Pannon Egyetem alapszakjai közül egyikhez sem kötelező az emelt szintű érettségi megléte. Azaz a Pannon Egyetem felelősen úgy döntött, hogy nem lehet kirekesztő kritérium egy emelt szintű felkészítéshez való hozzáférés a felsőoktatáshoz való hozzáférés során” - írta közleményében a veszprémi Pannon Egyetem.
Eszerint bár pluszpontok továbbra is járnak majd az emelt szintű érettségi(k) szerzéséért, az intézmény egyik szakon sem teszi kötelezővé azt. A minimumponthatárok maradni fognak, így tehát a felsőoktatási szakképzéseken 240, alapképzéseken 280, a mesterképzésen pedig változatlanul 50 lesz az intézményi minimumponthatár.
Bár a Nyregyházi Egyetem a legtöbb szak esetében a jogszabályi minimumponthatár megszüntetése mellett döntött, emelt szintű érettségit sem az alapszakokon, sem az osztatlan tanárképzéseken nem kérnek majd, bár extra pontot ők is adnak érte.
Az Óbudai Egyetem egyetlen szakon enyhít
Egyedül a villamos-üzemmérnöki szak esetében döntött úgy az Óbudai Egyetem, hogy nem teszik kötelezővé az emelt szintű érettségit a felvételizők számára, minden más szakon maradnak a jelenleg is érvényes követelmények.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
