Volt olyan slágerszak egy éve, ahol elég volt a 280 pont, máshol 400 kellett: itt a lista

Hamarosan mindenki megkapja az érettségi eredményeit és a szóbelik előtt elindulhat az előzetes taktikázás, számolgatás a pontokkal. Hogy legyen egy kis kapaszkodótok, mutatjuk, milyenek voltak a végleges ponthatárok a legnépszerűbb szakokon egy éve.

  • Csik Veronika

A 2021-es felvételi legnépszerűbb képzése sem okozhatott meglepetést, évek óta a gazdálkodási és menedzsment szakra jelentkezik a legtöbb diák. Az idei topszakokat itt nézhetitek meg.

Egy éve a gazdálkodási és menedzsmenten (magyar nyelven) a BGE-n 400, a Corvinuson 451, az ELTE-n pedig 410 lett a végleges ponthatár. A kereskedelem és marketinghez Debrecenbe 400, az Óbudai Egyetemre 400, az ELTE-re pedig 410 pont kellett.

A pszichológiához az ELTE budapesti képzésrére 449, a Pázmányra 443, a Pécsi Tudományegyetemre pedig 427 pontra volt szükség. A kommunikáció- és médiatudomány szakon jóval 400 pont fölött álltak meg a végleges ponthatárok: a Corvinuson 447, a Dunaújvárosi Egyetemen 400, az ELTE-n 414 ponttal lehetett bekerülni a szakra.

A jogászképzésre felvételizőknek az ELTE-n 472 pontot, a Pázmányon 463, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 433 pontot kellett gyűjtenie.

Az ápolás és betegellátás szakon szakiránytól és egyetemtől függően tértek el a pontszámok. Debrecenbe szülésznő képzésre és a Miskolci Egyetemen az ápoló képzésre is elég volt a 280 pont, azonban a Semmelweis Egyetemen a dietetikus szakon 405 lett a végleges ponthatár.

A mérnökinformatikusoknak tavaly a BME képzésére 385 pontot kellett elérni, a Miskolci Egyetemre és a Neumann János Egyetemre elég volt a 280 pont is. A programtervező informatikus szakon pedig Debrecenbe 356 pont, az egri és nyíregyházi egyetemre 280 pont kellett

A nemzetközi gazdálkodás ponthatára a legtöbb egyetemen 400 pont körül volt, de a Corvinuson az angol nyelvű képzéshez 472 pont kellett. A pénzügy és számvitel pontszámai is 400 pont körül voltak tavaly: BGE-re 400, a BME-re 402 pont kellett.

Azt, hogy a többi szakon és a többi egyetemen hogyan alakultak a ponthatárok egy éve, itt nézhetitek meg. Azt pedig, hogy mennyit kell 2022-ben fizetni a slágerszakokért, ha nem kerültök be állami ösztöndíjas képzésre, itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.