„A filozófia gyakorlati ága, témája az erkölcs” – mondja az etikáról Bécsi Zsófia, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának adjunktusa, aki egyetemi oktatói munkája mellett évek óta tanít általános iskolában és gimnáziumban etikát, filozófiát és erkölcstant. Azt mondja, sok tévhit kering a tárgyról. „Leginkább az, hogy ez egy osztályfőnöki óra, amit nem az osztályfőnök tart. Mert csak a hétköznapi viselkedést, esetleg az illemtant szokták azonosítani ezzel a tantárggyal, holott az órákon többek között az értékrendek alakulásáról van szó, hogy milyen különbségek lehetnek egyes kultúrák között, hogyan lehet ezeket harmóniára hozni, hogyan tudjuk a saját értékrendünket kommunikálni, hogyan tudunk a társadalomban együtt élni” – magyarázza.

Úgy véli, leginkább a tanártól függ, hogy pontosan hogyan fest egy etikaóra – a kerettanterv ugyanis elég nagy szabadságot ad. „Nem mindegy, ki milyen képzést kapott, ő maga mit tart követendőnek.  A pécsi bölcsészkaron az etikatanár-képzés leginkább filozófiai alapú, ez ad a hallgatóknak olyan eszköztárat, amelyhez bármikor nyúlhatnak a munkájuk során, ami miatt a módszertanok között is sokkal szabadabban tudnak majd mozogni” – mondja.

Milyen témák kerülnek elő az órákon? „Például a barátság kérdése: hogyan válasszunk barátokat, hol vannak azok a határok, amelyek az egyszerű ismerőst megkülönböztetik a barátoktól? Miként válik valaki családtaggá, és ez mennyiben más érzelmi viszonyulást hoz magával? Ennek a kérdésnek is komoly filozófiai gyökerei vannak például az ókori görög kultúrában, de később a felvilágosodásból tanult fogalmak – mint az empátia vagy a tolerancia – is érdekesek lehetnek” – említ egy példát.

De olyan – rendszerint komoly vitát kiváltó – témák is szóba kerülhetnek az órákon, mint például az eutanázia vagy az abortusz. „Az órákon a méltóság kérdését körbejárva megvizsgáljuk, hogy különböző korokban ki hogyan vélekedett ezekről a kérdésekről. Amit a diákoktól elvárunk, hogy a pró és kontra érvekkel is legyenek tisztában. De az, hogy ők melyiknek adnak igazat, már nem a tanóra feladata” – magyarázza Bécsi Zsófia. Kiemeli: az etikatanár soha nem a saját meggyőződését „tanítja”, „a mi feladatunk az, hogy megtanítsuk a gyerekeket kommunikálni, érvelni, érvek menten vitázni, hogy észrevegyék, mekkora ereje van a kommunikációnak, az együttműködésnek”.

A pécsi egyetem oktatója szerint pont ebben rejlik a tantárgy szabadsága – a gyerekek nem egy előre meghatározott tananyagot tanulnak meg, hanem készségeket sajátítanak el. Például azt, hogyan kell kommunikálni, hogyan lehet odafigyelni a másikra. „Ennek minden életterületen hasznát fogják venni. Nemcsak felnőttként, hanem már amikor kilépnek az osztályteremből”.

Milyen az etikaérettségi?

Az etikaérettségi kilóg a vizsgák sorából – jó értelemben. Bécsi Zsófia azt mondja, ahol eddig etikát tanított, ott a szabadon választható érettségi tárgyak közül mindig az etika volt az egyik legnépszerűbb.

„Ez ugyanis projektérettségi. A diákoknak egy 10-12 oldalas dolgozatot kell írniuk egy témáról, saját kutatást végezve, majd annak az eredményeiből levonni a tanulságot. Kell lennie egy nagyon pontos felhasználtirodalom-listának, megfelelő hivatkozásoknak és egy mellékletnek, amely tartalmazza a kutatást” – magyarázza.

Minden évben három nagy téma közül lehet választani – idén a generációk közötti konfliktusokkal, a klónozással és az iskolai szabályokkal is lehetett foglalkozni. „Ezek mind tág témák, a diákok kiválaszthatják, hogy mi az, ami számukra izgalmas. Voltak, akik gyakorlatilag a saját családjukat kezdték el vizsgálni, például azt, hogy a hétköznapi problémáik mennyiben erednek abból, hogy a családtagok más-más generációhoz tartoznak” – mondja.

A klónozás témájában is az erkölcsi vetületet lehet vizsgálni, például azt, hogy mennyiben más, ha emberről, állatról vagy növényről, esetleg génmódosított élelmiszerről van szó. „Az iskolai szabályokról szóló témakör komoly önreflexiót kíván, hiszen a diákoknak a saját életüket meghatározó szabályokról kell gondolkodniuk. Van olyan érettségizőm, aki kifejezetten az iskolai zaklatás, bántalmazás témakörét kezdte el vizsgálni, hogy vajon ezt iskolai szabályozással, különböző fórumokkal hogyan lehetne visszaszorítani. Ezek a témaválasztások mind arra utalnak, hogy a gyerekekben komoly társadalmi felelősségvállalás munkál” – teszi hozzá a pécsi egyetem oktatója.

A szóbeli is egészen más, mint a többi tárgyból – nem tételeket kell bebiflázni, hanem egy megadott témáról érvelni, a diákok az érvelési technikára kapnak pontszámot.

Mit tanul az etikatanár?

Az ország több egyetemén indul etikatanári képzés, a felvételizők valamilyen más tanárszakkal párban választhatják. A képzés a Pécsi Tudományegyetemen kifejezetten népszerű – mondja Bécsi Zsófia, hozzátéve: az etikatanárnak készülők a gyerekekkel jól működő közösséget szeretnének kialakítani, emellett többek között azt a szabadságot keresik, amit ez a tantárgy tud nyújtani, hiszen a követelmények nem kötik meg úgy a kezüket, mint más tárgyakból.

„Nagyon sok pszichológiai tárgyú kísérletet elemzünk, a filozófiának is inkább a társadalomfilozófiai vonatkozásait vizsgáljuk. Sok szituációt dolgozunk fel, irodalmi alkotásoktól kezdve filmeken, sorozatokon át sok mindent elemzünk, szociálpszichológiai jelenségeket vizsgálunk, és az abban fellelhető filozófiai fogalmakat vizsgáljuk filozófiatörténeti oldalról” – mondja a képzés tartalmáról.

Az etika iránt érdeklődő, ám nem tanári pályában gondolkodó hallgatók jellemzően a szabad bölcsészet alapszakot választják. Ez népszerű képzés, többféle tudományterületbe bele lehet kóstolni – a filozófia mellett az esztétikába, a művelődéstörténetbe, művészettörténetbe, a filmtudományba, „ez egy izgalmas, összetett szak”.