Mi történik, ha túl rövid elemzést írtatok a magyarérettségin?

Megnéztük, hány pontot kaphattok, ha nem éritek el a minimum szószámot a műelemzésnél vagy az összehasonlító elemzésnél.

  • Eduline

A feladat és a javítási útmutató is megszabja, hogy milyen hosszúságú szöveget kell írni, ha pedig eltértek az elvárt terjedelemtől, az pontveszteséggel jár - akkor is ez a helyzet, ha túl rövid, és akkor is, ha túl hosszú szöveget írtok. Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotás esetében 120-200 szavas szöveget kell írnotok, a műértelmezésnél vagy az összehasonlító elemzésnél pedig 400-800 szavas esszét várnak.

A javítási útmutató „kirívóan rövid terjedelmű kidolgozásnak” nevezi azt, ha valaki maximum 60 szót írt le – a korábbi évek útmutatói alapján ilyenkor az egész feladatra 0 pontot kell adni. A „rövid terjedelem” az érvelés és a gyakorlati szövegalkotásnál 60-120 szó, amely „értelemszerűen mindhárom fő értékelési szempont szerint arányosan csökkenő pontszámokkal értékelendő. A jelentősen hosszabb terjedelem esetén (300 szó fölött) a szerkezeti pontszám (mely középszinten maximum 3 pont lehet) csökkentendő” - áll a korábbi évek javítókulcsaiban.

A műelemzésnél 400-800 szavas szöveget várnak, az ennél alacsonyabb vagy jelentősen magasabb szószámú kidolgozásért szintén pontlevonás jár, a szövegszerkezetre adható maximum 5 pontból.

A mai vizsga legfontosabb részleteit a folyamatosan frissülő tudósításunkban olvashatjátok:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.