Érettségi 2022-ben: hány százaléktól van meg a kettes?

Bár reméljük, senki nem a kettest célozza meg az érettségin, azért összeszedtük, hogyan ugorhatjátok meg 2022-ben a legalsó szintet az érettségin.

  • Csik Veronika

Azt már korábban összeszedtük, idén hány százalékot kell elérnetek a közép- vagy emelt szintű vizsgákon a jobb jegyekért, ezt itt nézhetitek meg. Most azt szedjük össze, mi kell a ketteshez.

Középszinten alapszabály, hogy ha egy tárgy több vizsgarészből áll, minden vizsgarészből legalább 12 százalékot kell teljesítenetek ahhoz, hogy legalább kettest kaphassatok - áll az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatójában. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgátok elégtelen lesz.

Az is fontos, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgarészre is külön pontszámokat kaptok, ezeket összeadják, és így határozzák majd meg a teljes vizsgátok százalékos eredményét. Tehát, ha az írásbelin megvan a tizenkét százalék, mehettek szóbelizni, ahol javíthattok. Ha a kettővel együtt eléritek a 25 százalékot, akkor megvan a kettes, ha ezt nem éritek el, akkor a vizsga elégtelen lesz.

Emelt szinten is él a szabály: minden vizsgarészen el kell érni a legalább 12 százalékos eredményt, hogy egyáltalán kettesről beszélhessünk, azonban az is nagyon fontos, hogy a ketteshez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25 százalékot.

Mi a helyzet a nyelvi érettségikkel?

Az idegen nyelvi érettségi közép- és emelt szinten is öt vizsgarészből áll (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség, beszédkészség), és mind az öt vizsgarészből külön-külön el kell érni a 12 százalékot ahhoz, hogy legalább kettest kaphassatok.

A pontszámításról itt olvashattok el mindent. Azt, hogy a különböző szakokon milyen tárgyakat fogadnak el, itt nézhetitek meg. Vannak azonban olyan szakok, ahol bármilyen érettségit elfogadnak, ezeknek a listáját itt találjátok.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.