Két év után először lazítottak az érettségi vizsgák járványügyi szabályain, törölték például azt az előírást, amely alapján maximum tíz diák írásbelizhet egy teremben. Idén már a maszkviselést sem tehetik kötelezővé az iskolaigazgatók az érettségizők vagy a felügyelő tanárok számára: a maszk csak "ajánlott".
A koronavírus-járvány 2020-as berobbanása óta az egyik legfontosabb iskolai járványügyi szabály a létszámkorlát volt: akár érettségit, akár középiskolai írásbeli felvételit szerveztek az intézmények, úgy kellett elkészíteniük a diákok beosztását, hogy egy tanteremben maximum tízen vizsgázhattak - így tudták ugyanis tartani a másfél méteres védőtávolságot.
Az idei tavaszi érettségik járványügyi előírásait tartalmazó, még január végén közzétett dokumentumban is szerepelt ez az előírás. Abban külön kiemelték, hogy az írásbeliken továbbra is tartani kell a másfél méteres távolságot a diákok között, és legfeljebb tíz végzős vizsgázhat egy tanteremben. A maszkviselést már akkor sem tették kötelezővé, a döntés jogát az iskolaigazgatóknak adták.
„Az érettségi vizsgaszervezés során javasolt egészségvédelmi intézkedések” című, néhány napja frissített tájékoztatóból azonban mindez kikderült. A dokumentum alapján az idei tavaszi érettségiken nem kötelező tartani a másfél méteres védőtávolságot, és a termekben tíznél több diák is írásbelizhet, sőt a szövegből az is kiderül, hogy az iskolaigazgatók mégsem tehetik kötelezővé a maszkviselést: az a vizsgázók és a felügyelő tanárok számára is csak „javasolt, de nem kötelező”.
Ezek helyett azt javasolják az iskoláknak, hogy legyen a termekben kézfertőtlenítő, „és ennek használatára hívják fel a vizsgára felügyelők és a vizsgázók figyelmét is”. Emellett azt kérik a tanároktól: ügyeljenek arra, hogy a diákok az írásbeli előtt „a legrövidebb úton és idő alatt” foglalják el a helyüket, és miután befejezték a dolgozatot, tegyenek ugyanígy. „Covid-biztos” maradt ugyanakkor a dolgozatok beszedése: az írásbeli végén egyszerre csak egy diák adhatja le majd a feladatsorát.
Idén újra lesznek szóbeli vizsgák
Két év után idén egyébként már a szóbeli érettségi vizsgákat is megtartják - erről még februárban számoltunk be.
Az előző két évfolyamnak nem kellett szóbelire készülnie. A 2020-as érettségi szezon kezdete előtt pár héttel jelentette be a kormány, hogy az írásbeli vizsgákat megtartják, a szóbeli vizsgákat azonban nem. Nem csak járványügyi okok miatt, bár a több tízezer diákot érintő vizsga megszervezése rizikósnak tűnt: a 12. évfolyamosok pont a felkészülési időszak kellős közepén kényszerültek átállni az online oktatásra, amely eléggé döcögött.
Egy évvel később, 2021 áprilisában ugyanígy döntött a kormány, és ez aligha lepett meg bárkit is, a 2020/2021-es tanévben a középiskolások ugyanis hónapokig online tanultak. A 2020-as és a 2021-es őszi érettségi időszakban egyébként megtartották a szóbeliket is - igaz, akkor jóval kevesebben vizsgáznak, mint tavasszal.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
