Megvannak a friss adatok, 5300-an jelentkeztek a keresztféléves felvételire

Több mint ötezren jelentkeztek a 2022 februárjában induló felsőoktatási képzésekre, közülük a legtöbben állami ösztöndíjas mesterképzést, azokon belül pedig gazdaságtudományi és műszaki szakokat jelöltek meg első helyen - közölte az Oktatási Hivatal (OH) hétfőn.

  • Eduline/MTI

5371-en jelentkeztek keresztféléves képzésre, mesterképzésre 4525-en, alapképzésre 688-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 158-an jelentkeztek első helyen. A mesterképzésre jelentkezők 95 százaléka állami ösztöndíjas formára jelentkezett. A mesterképzések elsőhelyes jelentkezései alapján idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok a legnépszerűbbek. 

Jelenleg a felvételizők által rögzített adatokat és a feltöltött dokumentumokat dolgozzák fel. A jelentkezők az E-felvételi rendszerben ellenőrizhetik a felvételi nyilvántartásban szereplő adataikat, dokumentumaikat, pontszámaikat.

A felvételi kérelem benyújtását követően megszerzett dokumentumok másolatait január 10-ig lehet feltölteni az E-felvételi rendszerébe, illetve postai úton is be lehet küldeni az OH-nak. Szintén január 10-ig van lehetőségük a jelentkezőknek arra, hogy egy alkalommal módosítsák a jelentkezési sorrendjüket. A ponthatárokat várhatóan január 24-én állapítják meg. A felvettek - a beiratkozást követően - februárban kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.