Keményen rámegy a kötelezőkre a 2024-től átalakuló magyarérettségi mintafeladata

Nem csak a kötelező olvasmányok, hanem az évek során előkerülő memoriterek is szerepet kapnak a 2024-től nat-kompatibilissé váló érettségikben.

  • Csik Veronika

Az Oktatási Hivatal a héten közzétette honlapján azokat a mintafeladatokat, amikhez hasonlókat – elvileg – 2024-től kaphatnak majd a vizsgázók. Míg a matekérettségibe a magyar válogatott került be, addig a magyar feladatsorban a kötelezők kerültek elő. A korábban elfogadott módosítások után 2024-től az magyaréerettségi része lesz egy irodalmi feladatlap is, amiben alapvetően "műveltségi teszthez" hasonló alapon kérdeznek a diákoktól, szinte bármit.

Ebbe a feladatrészbe került bele a Szózat is, aminek ugyan megtanulása kötelező, egy vizsgahelyzetben nem csoda, ha a diákoknak csak az első pár sor ugrik be, főleg, ha éppen a Himnusszal keverik össze:

Oktatási Hivatal

Itt kerül elő Csokonai egyik verse is, ahol az első két sort kell felidézni:

Oktatási Hivatal

A műveltségi feladatsorban nem csak a memoriterek, a kötelező olvasmányok is előkerülnek. Az egyik feladat leírása úgy vezeti be a kérdést, "az alábbi nevekkel kötelező olvasmányai során találkozott", itt a diákoknak Kreón és Mirígy neve alapján kell beírniuk a szerzőt és a műcímet egy feladatban, két ponttért.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.