Ezeken a kétéves képzéseken ugyanis a minimumponthatár jóval alacsonyabb, mint az egyetemi alap- és osztatlan képzéseknél, mindössze 240 pont. Ennyit kell elérnetek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen kapható többletpontok nélkül (persze ennél magasabb ponthatárt is húzhatnak a jelentkezők számának és teljesítményének megfelelően, de a felsőoktatási szakképzéseken ez jóval ritkábban fordul elő, mint az alapszakokon).

Miért éri meg?

Bár ebben az esetben diploma nem jár az elvégzett négy féléves képzésért, viszont felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptok a sikeres záróvizsga után, így előny, hogy nem kell évet halasztanotok. Arról nem is beszélve, hogy ha felsőoktatási szakképzés elvégzése után azonos képzési terület alapképzésén szeretnétek továbbtanulni, többletpontokat kaphattok – összesen 32-t.

Mielőtt azonban ennyire előre szaladnánk, ne felejtsétek el, hogy a pótfelvételin általában csak önköltséges képzéseket hirdetnek meg, és csak akkor jelentkezhettek, ha az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztetek, vagy egyetlen szakra sem kerültetek be. 

Sőt, azt is érdemes észben tartanotok, hogy ebben az eljárásban sem mindegy, mennyi ponttal vágtok neki a felvételinek:

• Az egyik fontos kritérium, hogy ha olyan szakra jelentkeztek a pótfelvételin, amit az általános eljárásban is meghirdettek, akkor a ponthatár nem lehet alacsonyabb a 2021. július 22-én meghatározott ponthatárnál – ezeket itt nézhetitek meg.
• A másik szempont, amennyiben az adott képzés eddig nem indult önköltséges finanszírozási formában, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál – vagyis alapképzési szakok és osztatlan mesterképzések esetén 280 pontnál, felsőoktatási szakképzés esetén 240, mesterképzések esetén 50 pontnál.

A 2021-es felvételivel és pótfelvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.