„Ha a témaköröket és a nehézségi fokot veszem figyelembe, nagy meglepetés nem érhette a diákokat. Olyan fogalmak, tételek, definíciók ismeretére volt szükségük, amelyeket – Covid ide, Covid oda – tudniuk kell. Nem gondolom, hogy az idei feladatsor lényegesen nehezebb lett volna a korábbiaknál, de azt sem, hogy sokkal könnyebb lett volna” – mondta Gerőcs László, hozzátéve: idén ugyanakkor nem voltak nagyon hosszú szövegű feladatok.

A szövegértés fontos a matematikaérettségin is, „szoktam mondani a diákoknak, hogy mindent legalább háromszor olvassanak el”. Úgy látja, voltak olyan feladatok, amelyeknél szükség volt a megosztott figyelemre, de az írásbeli egésze egy átlagos felkészültségű érettségizőnek nagyon nagy gondot nem jelenthetett. „Nem volt könnyű megszerezni a jelest, de az elégséges elérése nem okozhatott nehézséget. Ez általában minden évben így van, idén is” – magyarázta.

„Mind a három feladatban van nehéz és könnyebb rész is, de az a gyanúm, hogy a legtöbben talán a 16-os példát hagyhatták ki, mert térgeometriai arányossági feladat is szerepel benne” – válaszolta a tankönyvszerző arra a kérdésre, hogy az utolsó három (a legtöbb pontot érő) feladat közül vajon melyik volt a legnépszerűtlenebb.

A diákoknak összesen 180 percük volt a középszintű írásbeli feladatainak megoldására – ez elegendő is lehetett, „az első rész 45 perces, de ott egy definícióra, nagyon egyszerű tétel felismerésére, egy állítás tagadásának megfelelő mondat kiválasztására vonatkozó kérdések voltak, ennél a résznél általában nem szoktak kifutni az időből a vizsgázók”.

„A második részben összesen öt feladatot kell megoldani 135 perc alatt. Ha valaki teljesen felkészületlen volt, akkor lehetséges, hogy időzavarba került, de nem hiszem, hogy sokan így jártak, mert az első feladat például egy egyszerű másodfokú egyenlet, illetve egyenletrendszer, a második egy síkgeometriai számolásos feladat” – mondta, hozzátéve: a 15-ös feladat leírásának értelmezésére oda kellett figyelniük a diákoknak, „nagyon érdekes volt a megfogalmazás, többször el kellett olvasni ahhoz, hogy megértsék a vizsgázók”. A matematikatanár szerint az időből inkább az emelt szinten vizsgázók szoktak kifutni.

„Sokszor kérdezik tőlem, hogy az online oktatás mennyire nehezítette meg a diákok felkészülését. Biztosan megnehezítette, hiszen a közvetlen tanári, személyes kontaktus, magyarázat hiányzik. Ha működnek az online órák, akkor ez persze még meglehet, de az óra lelassul, nem pörög úgy, mint az osztályteremben. De azt is gondolom, hogy tizenkettedikben a diákok már komolyabban foglalkoznak a tanulással, hiszen nyakukon az érettségi. Persze ahány iskola, ahány osztály, ahány diák, annyiféle felkészülés és motiváltság, de azt hiszem, hogy erre a mai matekérettségire online – nehezebben ugyan, de – fel lehetett készülni.

A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok: