„Nem gondolom, hogy az idei feladatsor lényegesen nehezebb lett volna a korábbiaknál, de azt sem, hogy sokkal könnyebb lett volna” – mondta az Eduline-nak Gerőcs László tankönyvszerző, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium nyugdíjazott tanára.
„Ha a témaköröket és a nehézségi fokot veszem figyelembe, nagy meglepetés nem érhette a diákokat. Olyan fogalmak, tételek, definíciók ismeretére volt szükségük, amelyeket – Covid ide, Covid oda – tudniuk kell. Nem gondolom, hogy az idei feladatsor lényegesen nehezebb lett volna a korábbiaknál, de azt sem, hogy sokkal könnyebb lett volna” – mondta Gerőcs László, hozzátéve: idén ugyanakkor nem voltak nagyon hosszú szövegű feladatok.
A szövegértés fontos a matematikaérettségin is, „szoktam mondani a diákoknak, hogy mindent legalább háromszor olvassanak el”. Úgy látja, voltak olyan feladatok, amelyeknél szükség volt a megosztott figyelemre, de az írásbeli egésze egy átlagos felkészültségű érettségizőnek nagyon nagy gondot nem jelenthetett. „Nem volt könnyű megszerezni a jelest, de az elégséges elérése nem okozhatott nehézséget. Ez általában minden évben így van, idén is” – magyarázta.
„Mind a három feladatban van nehéz és könnyebb rész is, de az a gyanúm, hogy a legtöbben talán a 16-os példát hagyhatták ki, mert térgeometriai arányossági feladat is szerepel benne” – válaszolta a tankönyvszerző arra a kérdésre, hogy az utolsó három (a legtöbb pontot érő) feladat közül vajon melyik volt a legnépszerűtlenebb.
A diákoknak összesen 180 percük volt a középszintű írásbeli feladatainak megoldására – ez elegendő is lehetett, „az első rész 45 perces, de ott egy definícióra, nagyon egyszerű tétel felismerésére, egy állítás tagadásának megfelelő mondat kiválasztására vonatkozó kérdések voltak, ennél a résznél általában nem szoktak kifutni az időből a vizsgázók”.
„A második részben összesen öt feladatot kell megoldani 135 perc alatt. Ha valaki teljesen felkészületlen volt, akkor lehetséges, hogy időzavarba került, de nem hiszem, hogy sokan így jártak, mert az első feladat például egy egyszerű másodfokú egyenlet, illetve egyenletrendszer, a második egy síkgeometriai számolásos feladat” – mondta, hozzátéve: a 15-ös feladat leírásának értelmezésére oda kellett figyelniük a diákoknak, „nagyon érdekes volt a megfogalmazás, többször el kellett olvasni ahhoz, hogy megértsék a vizsgázók”. A matematikatanár szerint az időből inkább az emelt szinten vizsgázók szoktak kifutni.
„Sokszor kérdezik tőlem, hogy az online oktatás mennyire nehezítette meg a diákok felkészülését. Biztosan megnehezítette, hiszen a közvetlen tanári, személyes kontaktus, magyarázat hiányzik. Ha működnek az online órák, akkor ez persze még meglehet, de az óra lelassul, nem pörög úgy, mint az osztályteremben. De azt is gondolom, hogy tizenkettedikben a diákok már komolyabban foglalkoznak a tanulással, hiszen nyakukon az érettségi. Persze ahány iskola, ahány osztály, ahány diák, annyiféle felkészülés és motiváltság, de azt hiszem, hogy erre a mai matekérettségire online – nehezebben ugyan, de – fel lehetett készülni.
A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
