Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
„Egyszerű, könnyen, szinte rutinszerűen megoldható. Ami ildomos, mert járványhelyzetben nem szabad nehéz érettségit adni a gyerekeknek, másrészt érezni lehet a feladatsoron a jóval kevésbé kompetenciaközpontú, sokkal inkább ismeretközpontú új érettségi követelmények előszelét” – mondta a középszintű magyarérettségiről Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, utalva arra, hogy 2024-től új vizsgakövetelmények alapján állítják majd össze a feladatsorokat, a kilencedikeseket már erre kell felkészíteni. A középszintű magyarérettségin nem lesz például érvelési feladat, helyette egy műveltségi teszt szerepel majd, a válaszható két műelemzési feladat közül egyet pedig lecserélnek egy témakifejtő esszére.
Múltcentrikus feladatsor
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a középszintű feladatsor második részében Mikszáth Kálmán Szücs Pali szerencséje című novellájának elemzése, valamint Arany János Epilógus és Tóth Árpád Gyopár című versének összehasonlító elemzése közül választhattak a vizsgázók. Az Epilógus a tananyag része, az irodalomkönyvekben is megtalálható az elemzése, a Szücs Pali szerencséje pedig Mikszáth Jó palócok kötetében van, amelyet minden középiskolás tanul. „Kérdés, jó-e az, ha tanult szerzőtől szerepel mű az érettségin, ráadásul tanult mű. Egyáltalán nem biztos, hogy a műértelmező képességet, a gondolkodás frissességét ilyen műveken lehet a legjobban mérni” – magyarázza Arató László.
„A feladatsor legújabb műve Tóth Árpád 98 éves verse, amelyet Arany Epilogusával kell összevetni” – utal arra a Radnóti-gimnázium vezetőtanára, hogy az idei írásbeliből (akárcsak a tavalyiból, akkor szintén egy Arany- és egy Tóth Árpád-verset kaptak a diákok) teljes egészében hiányzik a Nyugat utáni modern magyar irodalom. „Sőt Tóth Árpádnak ez a verse is inkább egy 19. századi Reviczky-versre emlékeztet" - mondja Arató László, aki szerint a szövegértési feladatsor ismeretterjesztő cikkének kiválasztásában is ezt a „hivalkodó-ideologikus nemzetihagyomány-tiszteletet” lehet érezni.
„1848 vitathatatlanul a nemzeti történelem egyik fénypontja, de az idei magyarérettséginek van egy olyan íze, hogy csak régi klasszikusokat kell elemezni, és még a szövegértési feladatok is Jókairól, Petőfiről és Kossuthról szólnak” – teszi hozzá. Adamikné Jászó Anna szövegét egyébként áttekinthetőnek, tagoltnak tartja, a feladatokat pedig talán a kelleténél egyszerűbbnek. „Mélyebb összefüggést nem kellett felfedezni a szöveg részei, egymástól távolabb lévő bekezdései között, többnyire tényeket kellett kiszedni, a diákoknak komoly nehézséget nem okozhatott, ugyanakkor a szövegértési kompetenciának csak kevés összetevőjét méri” – magyarázza.
Arató László szerint ezúttal pont az a legszerencsésebb feladat, amely kikerül az érettségiről. Az érvelés a digitális játékokról és a hagyományos társasjátékról szólt, „ez a téma a gyerekekhez közel áll, erről valóban van véleményük”.
Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a 2021-es magyarérettségiről:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
