A koronavírus miatt az idei általános felvételin a részvizsga - szóbeli vagy írásbeli - eredményéből kiállított nyelvvizsga-bizonyítványért is ugyanúgy jár a többletpont, mint a komplex nyelvvizsgáért. Fontos azonban, hogy nem minden felvételiző kaphat pluszpontokat a résznyelvvizsgáért. Mutatjuk a részleteket.
Az idei általános felvételi eljárásban a részvizsga eredményéből kiállított nyelvvizsga-bizonyítványért ugyanúgy jár a többletpont, mint a komplex nyelvvizsgáért – vagyis a B2 (középfokú) bizonyítványért 28 pontot, a C1 (felsőfokú) bizonyítványért 40 pontot kaphattok.
Egy fontos feltétele azonban van ennek a könnyítésnek, méghozzá az, hogy csak abban az esetben jár a pont, ha a 2019/2020-as tanévben kezdtétek meg, de a veszélyhelyzet miatt nem tudtátok befejezni a komplex nyelvvizsgát. Vagyis, ha esetleg tavaly nyáron szereztetek résznyelvvizsgát, és azóta nem sikerült megszereznetek a párját, akkor nem kaphattok érte pontot a 2020-as felvételin.
Ez a külföldi nyelvvizsgák honosítására is vonatkozik: a már meglévő részeredményt, illetve a külföldi vizsgát kell elfogadni a fentiek alapján komplex nyelvvizsgának - írja a felvételi tájékoztató.
Meddig kell feltöltenetek az E-felvételibe, hogy számítson?
Amennyiben már letettétek a nyelvvizsgát, de a bizonyítványt a dokumentumpótlási határidőig (azaz 2020. július 9-ig) nem tudják kiállítani (a nyelvvizsga-bizonyítványok kiállítása általában 60 nap), a felvételi eljárásban - a bizonyítvány helyett - a nyelvvizsga-központ által kiadott igazolással is igazolhatjátok a többletpontokat - emelik ki.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Látványos diagram az elmúlt hónapok legfontosabb oktatási számaival
Hányan jelentkeztek érettségire és végül mennyien vizsgáztak idén? Milyen volt az első hét - hányan vizsgáztak emelt szinten és középszinten? A felvételire is hatással volt a koronavírus - mik voltak a legnépszerűbb alap- és mesterszakok a felvételin? Látványos diagramban összesítettük az elmúlt pár hónap legfontosabb oktatási számait, statisztikáit.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
