A töriérettségi 9-es feladatáról van szó, ami a megoldások megjelenése után hatalmas vitát robbantott az olvasóink körében is. A történelemtanár Oktatási Hivatalnak írt levelét nekünk is elküldte, szó szerint közöljük.
A kérdéses feladattal kapcsolatban már tegnap mi is megkérdeztünk egy szaktanárt, aki szerint a feladat szövege félrevezető és kétértelmű. A feladatsor megnézése után, benne is kétségek merültek fel a helyes megoldással kapcsolatban, a mai hivatalos megoldókulcs megjelenése után pedig az OH-nak is elküldte, miért tartja kifogásolhatónak a helyes választ, illetve miért kéne mindkét lehetőséget elfogadni a javítások során.
"A középszintű történelem írásbeli feladatlap 9. feladat b) pontja azért hiányos/félreértelmezhető, mert a szövegrészletek közül kettő is a zsidóság érdekében való megszólalást tükröz, a vizsgázó pedig nem ismerheti a tágabb szövegkörnyezetet. A Numerus clausus törvény beterjesztője már önmagában bűnbaknak tekinti a zsidókat (anélkül egyébként, hogy konkrétan megjelölné az érintett „népfajt vagy nemzetiséget”). Tehát az, aki a törvény bevezetése ellen érvel (szempontjait abszurdnak tekintve), az önmagában azzal, hogy kritizálja a törvényt és felveti a szempontok érvényesíthetetlenségét, az kifogásolja, hogy a zsidókat bűnbaknak tekintik. Amennyiben nem ismeri a vizsgázó a tágabb szövegkörnyezetet –márpedig, miért lenne kötelessége ismerni- arra a megállapításra is juthat, hogy csak a „C” forrás, amelyik kifogásolja a zsidók bűnbakká nyilvánítását. Az „A” forrást értelmezve ugyanis arra a következtetésre is juthat, hogy miért éppen most, amikor annyi bajunk van nekünk magyaroknak, akkor kell foglalkozunk a zsidók ügyével, amikor megannyi más probléma áll nemzetünk előtt. Tehát ez akár ügyrendi felszólalásnak is értelmezhető, amely a téma elnapolását szorgalmazza. Szaktanárként a fentiek alapján azon az állásponton vagyok, hogy javítási-értékelési útmutatója hibás a 9. feladat b, pontját illetően abban, hogy csak az A jelű forrást fogadja el helyes válaszként. Véleményem szerint az „A” és a „C” betűjelű forrás közül bármelyik elfogadható. Úgy vélem, hogy akkor, amikor csak az írásbeli vizsga eredménye alapján születik meg az érdemjegy, ez a méltányosság mindenképpen érvényesíthető."
Közben az érettségi nem áll meg, az angolról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
Minden infó az idei angolérettségiről: percről percre
Ma az angolérettségivel folytatódnak a vizsgák, nálunk megtaláltok minden fontos infót. Percről percre tájékoztatunk benneteket a feladatokról, vizsgázókról és nem utolsó sorban a nem hivatalos megoldásokkal is jövünk. Az angolérettségi nap szakmai támogatását köszönjük az Euroexam Vizsgaközpontnak.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
