Töriérettségin két esszét kell írni, egy rövidet és egy hosszút. A rövid esszé az egyetemes történelemre vonatkozik, a hosszú esszé pedig a magyar történelemre. A feladatlap 2-2 esszét kínál mindkét típusból, ezek közül kell választani egy rövid esszét, amely az egyetemes, és egy hosszú esszét, amely a magyar történelemre vonatkozik - magyarázza Szabó Roland.
"A két esszétípus struktúrájában és értékelésében lényeges különbségek nincsenek, csupán annyi, hogy a rövid esszénél rendszerint egyféle forrástípust kell értelmezni, míg a hosszú esszénél több forrástípus elemzése, és esetenként összevetése is szükségeltetik" - mondja a töritanár.
"Az esszé sosem tényanyagok fölsorolásszerű megadása, hanem egy adott probléma komplex bemutatása, a feladatban fölvetett kérdésekre adott elemző reflexió. Olyan tudományos igényű szöveg (hangsúlyosan korlátozott terjedelemben), aminek tehát a kötelező és legfontosabb eleme az elemző, reflektív gondolatmenet, vagyis a puszta tényadatok közlése nem esszé" - hangsúlyozza. "Az esszé megállapításaink kiindulópontja a források mentén és a saját tudás beépítésével történik – ez a pontozásban a „források felhasználása” és az „eseményeket alakító tényezők” opciónál jelenik meg."
Szabó Roland a budapesti Szent István Gimnázium vezetőtanára
Miért csak a kiindulópont a forrás? Ez csak a „rögzítéshez” szükséges kompetencia, a jóval több pontszám a „megállapításokra” jár - magyarázza a budapesti Szent István Gimnázium vezetőtanára. Mit jelent ez? "A forrásokból rögzítünk adatokat (inkább többet mint egyet) és azokra vonatkozólag megállapításokat teszünk (inkább többet mint kevesebbet)" - mondja.
Mit jelent a megállapítás?
A forrás adataiból való következtetéseket jelenti úgy, hogy azok a következtetések a témával relevánsak legyenek. A saját, forrásoktól független megnyilatkozásnak szintén a rögzítés-megállapítás logikát kell követnie. Ha ezt jól csináljátok, a pontozásban az „eseményeket alakító tényezők” részre kaptok pontokat - mondja a történelemtanár. Kiemeli, hogy a „források használata” és az „eseményeket alakító tényezők feltárása” értékelési opcióknál egységenként 3 pont szerezhető, ahol 1 pont a rögzítésre jár és 2 pont a megállapításra.
Tisztázzuk, ez pontosan mit jelent: a „rögzítés” a forrásoknál az azokból kiolvasható egy-egy információ megadása, a „megállapítás” pedig az abból tett következtetés - mondja Szabó Roland. Az eseményeket alakító tényezőknél egy-egy, a témával kapcsolatos, releváns információ megadása jelenti a „rögzítést”, míg a „megállapítás” az abból való következtetés.
Nagyon fontos, hogy egy helyes válaszelemre csak egy helyen jár pont - hívja fel a figyelmet. Ha ez már megy, mire kell még figyelni? "Tématartásra feltétlenül, az esszébe fölösleges kitérőket sose fogalmazzatok bele, ugyanakkor ügyeljetek a terjedelmi korlátokra is. Fontos a tér és időbeli komplex elhelyezés. Itt hangsúlyoznám, hogy a hosszú esszé mindig a magyar történetre vonatkozik, tehát az nem térbeli elhelyezés, ha a Magyar Királyságot vagy Magyarországot megemlítjük benne, hiszen ez eleve adott, ennél szűkebb térmegállapítás kell" - emeli ki a vezetőtanár. "Fontos tudni azt is, hogy a szakkifejezések releváns használata szintén elvárás, kerüljétek a dagályos szóhasználatot, és legfőképp a pontatlan terminushasználatot."
Hogyan érdemes választani a feladatok közül a vizsgán?
Minden feladatot érdemes többször elolvasni és értelmezni - tanácsolja a töritanár-, mert a „feladatmegértés” értékelési opció felezésének súlyos következményei vannak. Érdemes mérlegelni azt is, hogy melyik témában vagytok jártasabbak, illetve, hogy a feladatokhoz mellékelt források közül melyikekről tudtok a legtöbb elemző megállapítást tenni.
A megszületett döntés, arra is figyeljetek, hogy a terjedelmi szabályok szigorúak és ebből adódóan fokozott következetességet igényelnek. "A terjedelem maximum 10 százalékkal lehet rövidebb vagy hosszabb a megengedett fél, illetve egy oldalnyi terjedelemnél, ettől való eltérésnél mindkét esetben pontvesztés jár" - hívja fel a figyelmet az oktató.
Mit tehettek a vizsga előtt, hogy jól menjen élesben? A válasz nem lesz meglepő: gyakoroljatok. Ehhez az előző évek vizsgafeladatait érdemes átnézni, a fentiekben részletezett szempontok mentén vázlatosan megoldani, majd azokat az értékelési útmutatóval összevetni - tanácsolja Szabó Roland. Ezeknek a kompetenciáknak az elsajátítása azonban a tanulási folyamat része, a középiskolai történelemoktatás erre mindenkit fel kell, hogy készítsen - teszi hozzá.
A magyarérettségihez is szeretnétek pár hasznos tippet? Itt elolvashatjátok Szabó Rolanddal készült másik interjúnkat, amiben a magyarhoz kaphattok szakmai tanácsokat.
Nem lesz egyszerű dolga az idén érettségizőknek sem, hiszen a tanulás, felkészülés mellett most másra is figyelni kell. Azért, hogy ne legyen káosz az utolsó két hét, összeszedtük a legfontosabb dolgokat a magyatérettségi íráskészség feladatairól. Ehhez Szabó Roland a budapesti Szent István Gimnázium magyar és történelem szakos vezetőtanára, az ELTE Történelem Segédtudományai Tanszék egyetemi oktatója ad tanácsokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
