Ez a szabály húzhat ki sok diákot a csávából a 2020-as felvételin?

Ha egy felvételiző valamelyik idegen nyelvből emelt szinten érettségizik, és a vizsga eredménye legalább 60 százalékos lesz, kipipálta mind a két – 2020-tól érvényes – felvételi feltételt. Legalábbis ez derül ki abból a pontszámítási útmutatóból, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériumából érkező válaszok alapján a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) jelentetett meg oldalán.

  • Eduline

„Ha valaki elmegy érettségizni emelt szinten német nyelvből (és másból nem tesz emelt szintű érettségit és nincsen nyelvvizsgája egyetlen nyelvből sem), és a német emelt érettségije legalább 60%-os lesz, akkor teljesíti-e a 423/2012-es Kormányrendelet 23.§ (3) pontjában rögzített felvételi feltételeket?” – teszi fel a kérdést a Nemzeti Pedagóguskar.

Arról a feltételről van szó, amely a 2020-as felsőoktatási felvételitől lesz érvényes – vagyis hogy csak az kerülhet be egyetemre vagy főiskolára, aki legalább egy B2-es nyelvvizsgát és egy emelt szintű érettségit be tud mutatni.

A minisztériumi válasz alapján az a diák, aki egy idegen nyelvből tesz egy (legalább 60 százalékos) emelt szintű érettségit, mind a két feltételnek megfelel, vagyis kipipálja mind a B2-es nyelvvizsgára, mind az emelt szintű érettségire vonatkozó feltételt. A legalább 60 százalékos emelt szintű érettségi ugyanis középfokú (B2-es) nyelvvizsgának számít.

Fontos: a felvételi feltételeket tartalmazó kormányrendeletből egyelőre ezek a részletek nem olvashatók ki, egészen biztosat akkor fogunk tudni, amikor a jogszabályt is módosítják majd.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna