Ez már sorban a harmadik év, hogy József Attila-művet kapnak az érettségizők: a legnépszerűbb szerzők

Milyen magyar írók tűntek fel a leggyakrabban a középszintű magyarérettségin az elmúlt tizenöt évben? És milyen irodalmi szövegeket kaptak az idén érettségizők?

  • Eduline

Közzétette az Oktatási Hivatal a középszintű magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsot - itt találjátok a dokumentumokat.

Negyedik alkalommal szerepelt József Attila-vers az érettségi választható feladatai között a kétszintű érettségi rendszer bevezetése óta. Az idei és az elmúlt két év választható feladatai a következők voltak:

 MűelemzésÖsszehasonlító műelemzés
2017Kosztolányi Dezső: Boldogság (novella)József Attila: Elégia és Radnóti Miklós: Nem tudhatom...
2018Balázs Béla: Mosolygó Tündér Ilona meséjeJózsef Attila: Fiatal életek indulója és Szabó Lőrinc: Szegénynek lenni s fiatalnak
2019Mándy Iván: Nyaralás (novella)József Attila: Kertész leszek és Radnóti Miklós: Istenhegyi kert

2017-ben változott a középszintű magyarérettségi: míg korábban a szövegértési feladatsor megírása után három szövegértési feladat közül választhattak a diákok, az új szabályok alapján a szövegértés után egy rövid szövegalkotási feladatot is kapnak (az érvelés és a gyakorlati szövegalkotás közül kell választani). Ha ez megvan, jön a műelemzés: egy mű értelmező elemzése és két mű összehasonlító elemzése közül választhatnak egyet.

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.

Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok részleteket.

Az elmúlt tizenöt évben előforduló írókat a következő táblázatban nézhetitek meg. Gyakran szerepelt többek között Vörösmarty Mihály, Kosztolányi Dezső, de Berzsenyi Dániel is.

Év

Szövegértés Szövegalkotás: érvelésSzövegalkotás: műelemzés Szövegalkotás: összehasonlító elemzés
2005Láng István: Környezetvédelem, fenntartható fejlődés (Mindentudás Egyeteme előadás)Kaffka Margit: Egy asszony ügye c. véleménye mellett vagy ellenMikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai (novella, A jó palócok)Kosztolányi Dezső: Beírtak engem mindenféle Könyvbe

József Attila: Levegőt!
2006Horn Gergely: A turizmus hatása az ökológiai és a társadalmi sokféleségreUmberto Eco: A rózsa neve c. regénye kapcsán a címadásrólMárai Sándor: Halotti beszédVajda János: Húsz év múlva (Gina emlékkönyvébe)

Juhász Gyula: Anna örök
2007Heltai András: Hangulat - vagy heuriger?...Mitől beteg a könyvforgalmazás? c. írás alapján az elektronikus és a hagyományos könyvek kapcsolatárólSánta Ferenc: Kicsik és nagyok (novella)Csokonai Vitéz Mihály: Az eleven rózsához

Ady Endre: Meg akarlak tartani
2008Nádasdy Ádám: Miért változik a nyelv? (Mindentudás Egyeteme)Ancsel Éva Összes bekezdése alapján a technikai fejlődésrőlPetelei István: A könyörülő asszony (novella)Berzsenyi Dániel: Horác

Vas István: Vides ut alta stet
2009Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora (részlet)Spiró György véleménye kapcsán arról, hogy a fiatal generáció kevesebbet olvasLázár Ervin: Csapda (novella)Vörösmarty Mihály: Keserű pohár (Czilley s a Hunyadiakból)

Petőfi Sándor: Ivás közben
2010Somogyi F. Anikó: Előkerült a Janus Pannonius-életmű hiányzó darabja (Magyar Hírlap cikke)Szabó Magda interjúkötet Otthon c. írása alapján arról, hogyan hat a tárgyi környezet a személyreGelléri Andor Endre: Pármai likőr (novella)Kosztolányi Dezső: A kis mécs (A szegény kisgyermek panaszai)

Karinthy Frigyes: A kis edény (Így írtok ti)
2011Nemes Nagy Ágnes: Párbeszéd a mai versrőlSzophoklész: Antigoné alapján az emberi magatartásformákrólMóricz Zsigmond: A világ végén már szép és jó (novella)Csokonai Vitéz Mihály: Az álom leírása

Petőfi Sándor: Az álom...
2012Lukácsy Sándor: Nemzeti olvasókönyvAlbert Camus: A pestis c. regénye kapcsán a heroikus életfelfogás mellett vagy ellenArany János: Tetemre hívás (ballada)Karinthy Frigyes: Tanár úr, kérem c. kötetéből "A jó tanuló felel" és "A rossz tanuló felel"
2013Gósy Mária: A gyermeknyelvLeszek Kolakowski: Kis előadások nagy kérdésekről. Az utazásról c. műve kapcsán az epikai művekben szereplő utazásokrólMárai Sándor: Az árva (elbeszélés)Berzsenyi Dániel: Napoleonhoz

Vörösmarty Mihály: Napoleon
2014Veszelszki Ágnes: A digilektus

hatása az írásbeli és a szóbeli kommunikációra

egy kérdőíves vizsgálat alapján
Márai Sándor: 42. Az olvasásról. Füveskönyv (részlet) kapcsán a lassú olvasás mozgalmáról

Bródy Sándor: Kaál Samu (novella)

Berzsenyi Dániel: Életfilozófia és Arany János: Visszatekintés

2015Grendel Lajos: A modern magyar irodalom története. BevezetésRészlet Seneca leveleiből - érvelés "az idő a miénk" témában

Bodor Ádám: Állatkert (novella)

Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz

és Jékely Zoltán: Az ég játékai

2016Moravcsik Gyula: Miről vallanak a papiruszok?

Csoóri Sándor: Nomád napló részlete kapcsán a kérdezni tudás szerepéről, értékéről

Tamási Áron: Szerencsés Gyurka (elbeszélés)

Vörösmarty Mihály: Liszt Ferenchez

és Illyés Gyula: Bartók

Indul a 2019-es magyarérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Hétfő reggel a közép- és emelt szintű magyarvizsgával kezdődik a 2019-es tavaszi érettségi szezon legfontosabb hete: reggel nyolckor több tízezer diák kezdi megoldani a magyarérettségit. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos információt megtaláltok a feladatokról, a vizsga után pedig jövünk a nem hivatalos megoldásokkal. Kövessétek az eseményeket az Eduline-nal!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.