"Korrekt, barátságos feladat" - így értékelte az érvelést a szaktanár

A gyakorlati szövegalkotásnál figyelni kellett a formai szempontokra, az érveléses feladat pedig „korrekt, barátságos” volt – mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár.

  • Eduline

„Korrekt, barátságos feladat” – így értékelte a középszintű magyarérettségi érvelési feladatát az Eduline-nak Szabó Roland, a fővárosi Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, hozzátéve: a feladat felhívta a diákok figyelmét arra, hogy a felvezető szövegre utalni kell, ez segítség is volt a vizsgázóknak. Az érettségizők nem kaptak utasítást arra, hogy a szinkronizált filmek mellett vagy ellen kell érvelni, bármelyik megoldás elfogadható, akár mindkét oldalt is körbe lehetett járni.

Közzétette az Oktatási Hivatal a középszintű magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsot - itt találjátok a dokumentumokat.

Ezek a tegnapi emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásai

Az Oktatási Hivatal közzétette a tegnapi emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldókulcsát. Itt nézhetitek meg, a helyes válaszokat.

„Fontos kitétel volt, hogy a vizsgázó megemlítsen egy konkrét filmet, jellemzően e köré kellett építeni az érvelési stratégiát” – mondta a szaktanár, hozzátéve: három-öt érvnél többet nem volt érdemes írni, mert viszonylag rövid szöveget vártak a diákoktól.

A gyakorlati szövegalkotásnál a formai szempontokra figyelni kellett, „címzett, feladó, tárgy, megszólítás felkiáltójellel, magázódó, hivatalos hangnem, viszonylag rövid, lényegre törő megfogalmazás legyen. Megszólítás után a helyzet rövid ismertetése, utána életszerű elemekkel kell bővíteni a szöveget az utasítás alapján, milyen jogi eljárásra van szükség, milyen fontos lépéseket kell tenni a jogi tisztaság megőrzése érdekében, származik-e anyagi haszna a leletbejelentésből. És a végén keltezés, illetve elköszönés” – sorolta a szaktanár.

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.

Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.

Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők

Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.