ÉLETMŰVEK

1. Ars poeticus vonatkozások Petőfi Sándor lírájában és Az apostolban
2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében
3. A magyar líra megújítása Ady Endre Új versek és Vér és arany kötetében
4. A költői magatartásforma változása Babits Mihály életművében a Sziget és tenger (1925) című kötet
időszakától
5. Lélekrajz és társadalomkép Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében és az Esti Kornél-kötet
novelláiban
6. A társadalmi és a személyes lét válságának megjelenítése József Attila kései (1935–37) költészetében

PORTRÉK

7. A veszteségélmény megjelenítése és feldolgozása Csokonai Vitéz Mihály lírájában
8. Romantikus világszemlélet és képalkotás Vörösmarty Mihály költészetében a Szózattól a Fogytán van
napod…-ig
9. Mikszáth Kálmán látás- és ábrázolásmódjának sajátosságai A jó palócok és a Tót atyafiak novelláiban
10. Regényszerkezet és közlésforma Ottlik Géza Iskola a határon című alkotásában

LÁTÁSMÓDOK

11. Az alapeszme és az emberideál megjelenítése Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában
12. A modernitás megjelenése Juhász Gyula és Tóth Árpád lírájában
13. Létértelmezés és költői nyelv Pilinszky János Harmadnapon című kötetében

KORTÁRS IRODALOM

14. Az életsorsok művészi ábrázolása Szabó Magda Régimódi történet című regényében
15. Elbeszélésmód és történetvezetés Gion Nándor Virágos katona című regényében

VILÁGIRODALOM

16. A homéroszi világlátás az Iliász vagy az Odüsszeia alapján
17. A reneszánsz és a humanizmus törekvéseinek megjelenése az itáliai irodalomban Petrarca és
Boccaccio művei alapján

SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET

18. A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában
19. Polifónia és atmoszférateremtés a csehovi dramaturgiában a Sirály vagy a Három nővér alapján

AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI

20. A negatív utópia jellemzői George Orwell 1984 című regényében

Tételek magyar nyelvből

EMBER ÉS NYELV

1. A nyelvi jelrendszer; a nyelv változó jelrendszere
2. A beszéd mint cselekvés

KOMMUNIKÁCIÓ

3. A kommunikáció funkciói; a beszédhelyzet és a szövegkörnyezet kommunikációt alakító tényezői
4. A tömegkommunikáció nyelvi sajátosságai és hatása a nyelvhasználatra

A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE

5. A nyelvművelés jelentősége; szerepe napjainkban
6. A nyelvújítási mozgalom törekvései; szerepének értékelése
7. Legfontosabb kéziratos nyelvemlékeink; a Halotti beszéd és könyörgés nyelvi jellemzői

NYELV ÉS TÁRSADALOM

8. A magyar nyelv területi nyelvváltozatai és a norma
9. A társadalmi nyelvváltozatok főbb különbségei

A NYELVI SZINTEK

10. A morfémák típusai és kapcsolódási lehetőségei
11. A névmások rendszere; a névmások szerepe a szövegalkotásban
12. A magyar helyesírási rendszer; a központozás szerepe
13. A szintagmatikus kapcsolatok típusai

A SZÖVEG

14. A lineáris és a globális kohézió
15. A szövegközlés két típusa, a beszéd és az írás összehasonlítása

A RETORIKA ALAPJAI

16. Az érvelés fajtái és módszerei
17. A kiemelés és a tömörítés műfajai, módszerei; a vázlatkészítés

STÍLUS ÉS JELENTÉS

18. Az állandósult nyelvi formák (szólás, közmondás, szállóige, állandósult szókapcsolatok, nyelvi
panelek)
19. A társalgási és a hivatalos stílusréteg jellemzőinek összevetése
20. A szövegelrendezés, az alakzatok stílushatása; az ismétlés változatai

Forrás: Oktatási Hivatal