Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem – a hallgatói és oktatói kiválóság alapján ezek a legjobb jogi és igazgatási képzést nyújtó felsőoktatási intézmények Magyarországon. Az élen álló ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nagyot javított az előző évhez képest, akkor a Felvi rangsorában a negyedik helyen szerepelt, igaz, 2009-ben szintén a lekörözte az ország többi jogtudományi karát.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem három helyet, a Károli Gáspár Református Egyetem pedig egy helyet csúszott vissza a listán, a miskolci és a pécsi egyetem jogi kara, valamint a Rendőrtiszti Főiskola azonban előrébb lépett a jogi és igazgatási szakokat indító felsőoktatási intézmények rangsorában - olvasható a Felvi rangsorokat tartalmazó HVG Diploma 2011 különszámban.

Oktatói és hallgatói kiválóság: a legjobb egyetemek és főiskolák

A legmagasabb átlagpontszámot az ELTE Állam- és Jogtudományi Karra jelentkezők szerezték (442,6 pont), de az elit középiskolából érkezők és az OKTV-helyezettek száma alapján is ez a kar a listavezető. A nyelvvizsgával rendelkező felvett hallgatók aránya a jogi-igazgatási felsőoktatási intézmények döntő többségében meghaladja a kilencven százalékot, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karára például kizárólag nyelvvizsgával rendelkező végzős középiskolások jutottak be.

A PhD-képzés alapján a két nagy jogászképző kar, az ELTE-ÁJK és a PTE-ÁJK mutatói a legjobbak, míg az egy OTDK-helyezettre jutó nappali tagozatos hallgatók száma alapján a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara áll a rangsor élén.

Az oktatói kiválóság mutatói szerint a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara az első, ezt követi az ELTE-ÁJK, valamint a Szegedi Tudományegyetem jogi kara. Az ELTE elsősorban a kandidátusi és akadémiai doktori fokozattal rendelkező oktatóinak magas száma miatt került az élmezőnybe, míg a SZTE-ÁJK tanárai között a kandidátusi és PhD-fokozattal rendelkezők száma, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara pedig az akadémia doktorok aránya alapján került a legjobbak közé.

Ahova a legkönnyebb, és ahova a legnehezebb bejutni

Az elsőhelyes jelentkezések alapján 2010-ben is a Rendőrtiszti Főiskola tarolt, több mint ezerhétszázan jelölték meg az intézmény képzéseit a felvételi lapon. Igaz, elsöprő többségüknek esélye sem volt bekerülni a szakokra, a jelentkezőknek mindössze öt százaléka kezdhette meg tanulmányait idén szeptemberben.

A jelentkezők száma alapján a második és harmadik helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem áll: a BCE Közigazgatás-tudományi Karára összesen 3035-en, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára 3689-en jelentkeztek, közülük 897, illetve 1323 hallgatót vettek fel. A bejutási esélyek a kisebb karokon voltak a legalacsonyabbak, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karára száz jelentkezőből átlagosan tizenhárman, míg a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára százból tizennégyen jutottak be.

A jogász szak 2010-ben is bejutott a tíz legnépszerűbb képzés közé: míg 2009-ben a legmagasabb ponthatár a szakon 426 volt, 2010-ben 431 pontot kellett gyűjtenie annak, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre akart bejutni. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 430 pontra volt szükség, a harmadik legmagasabb ponthatár - 428 pont - a Debreceni Egyetem jogi karán és a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán várta a reménybeli hallgatókat.

eduline