Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem – az oktatói és a hallgatói kiválóság alapján ezek a legjobb bölcsészettudományi képzést nyújtó felsőoktatási intézmények Magyarországon. Az élen álló ELTE-BTK eredménye nem meglepő, a Felvi összesített kari toplistáit ugyanis már négy éve vezeti.

A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara az összesített kari listán egy helyet csúszott vissza, a bölcsészkarok rangsorában azonban javított, megelőzve ezzel a Szegedi Tudományegyetemet. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem továbbra is a rangsor negyedik helyén szerepel, a Pécsi Tudományegyetem és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara azonban rontott egy-egy helyet. 

Sorrend a hallgatók és az oktatók alapján: top egyetemek és főiskolák

Az elsőhelyes jelentkezők létszáma alapján is az ELTE-BTK vezet, ez a kar adja a bölcsészettudományi képzési terület összes jelentkezőjének harminc százalékát. A második legnépszerűbb kar (ELTE-PPK) is az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez tartozik, 2010-ben a harmadik legtöbb hallgatót a Debreceni Egyetem vonzotta.

A legmagasabb felvételi pontátlag az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karát jellemzi (454,1 pont), ebből a szempontból a második legerősebb kar az ELTE-BTK (437,4 pont), a harmadik helyen pedig a KRE-BTK áll. A legjobb hazai középiskolákból az ELTE két kara fogadta a legtöbb hallgatót, ahogy a legtöbb OKTV-helyezettet is az ELTE-BTK-n találjuk. A felvett hallgatók előzetes tudását mutató nyelvvizsgaarány az ELTE karain közel száz százalékos, de a SZTE-BTK-n is meghaladja a kilencven százalékot.

Az oktatói kiválóság alapján a tavalyi évhez hasonlóan az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem és a Debreceni Egyetem vezet: a kandidátusi fokozattal rendelkező tanárok rangsorában a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara, az akadémiai doktorok aránya alapján a DE, a PhD fokozatú oktatók aránya alapján pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara áll az élen. Igaz, az egy minősített oktatóra jutó hallgatói létszám a Nyugat-magyarországi Egyetem BTK-ján a legkedvezőbb.

Évről évre tarol a pszichológia, az anglisztika és az andragógia

Bár 2010-ben csupán három bölcsészképzés került a húsz legnépszerűbb alapszak közé, a bölcsészettudomány még így is a felsőoktatás egyik legnagyobb létszámú képzési területe: az egyetemeken és főiskolákon több mint ötvenezren hallgatnak bölcsészetet. Az abszolút kedvenc tavaly is a pszichológia volt, összesen 1729-en jelölték meg a jelentkezési lapjukon – annak ellenére, hogy a ponthatárok mind a hat érintett felsőoktatási intézményben magasak voltak. Az ELTE-n és a Károli Gáspár Református Egyetemen 449, a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen 444, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen pedig 446 volt a ponthatár.

A második legnépszerűbb szak az anglisztika volt, amelyre már 2009-ben is több mint ezren jelentkeztek, 2010 nyarán pedig összesen 885-en jutottak be az államilag finanszírozott és költségtérítéses helyekre. Ehhez a hallgatóknak legalább 354 pontot kellett összegyűjteniük, ennyi volt ugyanis a ponthatár a Nyíregyházi Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 355 pontot, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a miskolci és a debreceni egyetemen, az Eszterházy Károly Főiskolán és a Nyugat-magyarországi Egyetemen pedig 356 pontot kellett elérniük a leendő hallgatóknak. Az anglisztika szakhoz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kellett a legjobb érettségi eredmény, ott 399 volt a ponthatár.

2010-ben a harmadik legnépszerűbb bölcsészképzés az andragógia volt, amely 2009-ben – 1375 jelentkezővel – még az anglisztikát is megelőzte. Erre a szakra sem volt könnyű bejutni, az ELTE-n például 419 pont kellett, míg a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen 373 pont. A 2005-ben elindult és gyors karriert befutott szabad bölcsészet már 2009-ben lecsúszott a legtöbb hallgatót vonzó szakok listájáról, ahogy a történelem is.

eduline