Változtatna a kormány a szakgimnáziumi végzés szabályain: az ágazati szakmai érettségi továbbra is kötelező lesz, de a 2016-ban bevezetett úgynevezett mellék-szakképesítés vizsgát válaszhatóvá tennék.
A Népszava azt írja, az erről szóló törvényjavaslat szerint ezzel azt szeretnék elérni, hogy ne növekedjen a tanulók érettségi vizsgával összefüggő terhelése, a mellék-szakképesítés ne legyen kötelező része az ágazati szakmai érettségi vizsgának.
Ez a lépés rugalmasabb tanulmányi megoldásokat tesz lehetővé, ráadásul ha januártól életbe lép a változás, az új szabály már azokra is érvényes lenne, akik a tavalyi vagy az idei tanévben kezdték meg tanulmányaikat. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha egy fiatal a tanulmányok megkezdése után jön rá, hogy nem az eredetileg választott részképzés érdekli, menet közben is változtathat rajta.
A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint a lépés valóban kedvező a diákok számára, ám nem old meg minden problémát. Tóth József elmondta: ezzel a négy közismereti (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) és az ágazati szakmai érettségi vizsga továbbra is kötelező marad, utóbbinak csak egy része válik választhatóvá. Így ha egy szakgimnazista a felsőoktatásban szeretne továbbtanulni, neki továbbra is vizsgáznia kell még egy hatodik tárgyból is a választott tanulmányi területnek megfelelően. Emiatt viszont a szakgimnazisták hátrányba kerülnek a "normál" gimnazistákkal szemben.
Gyengék a szakmai érettségi eredményei - hiába tiltakoztak a kötelező vizsga ellen
Több tárgyból a hármas átlageredményt sem érték el a diákok az idén kötelezővé tett komplex szakmai érettségi vizsgákon. Több szervezet hónapokon át kérte az oktatási államtitkárságot, hogy halasszák el a kötelező vizsga bevezetését. Hiába. Gyenge eredmények születtek az idei - kötelezővé tett - szakmai érettségiken, több tárgyból nem tudták elérni a diákok az érettségi átlageredményét, a 3,66-os átlagot.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
