A Népszava azt írja, az erről szóló törvényjavaslat szerint ezzel azt szeretnék elérni, hogy ne növekedjen a tanulók érettségi vizsgával összefüggő terhelése, a mellék-szakképesítés ne legyen kötelező része az ágazati szakmai érettségi vizsgának.
Ez a lépés rugalmasabb tanulmányi megoldásokat tesz lehetővé, ráadásul ha januártól életbe lép a változás, az új szabály már azokra is érvényes lenne, akik a tavalyi vagy az idei tanévben kezdték meg tanulmányaikat. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha egy fiatal a tanulmányok megkezdése után jön rá, hogy nem az eredetileg választott részképzés érdekli, menet közben is változtathat rajta.
A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint a lépés valóban kedvező a diákok számára, ám nem old meg minden problémát. Tóth József elmondta: ezzel a négy közismereti (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) és az ágazati szakmai érettségi vizsga továbbra is kötelező marad, utóbbinak csak egy része válik választhatóvá. Így ha egy szakgimnazista a felsőoktatásban szeretne továbbtanulni, neki továbbra is vizsgáznia kell még egy hatodik tárgyból is a választott tanulmányi területnek megfelelően. Emiatt viszont a szakgimnazisták hátrányba kerülnek a "normál" gimnazistákkal szemben.
Több tárgyból a hármas átlageredményt sem érték el a diákok az idén kötelezővé tett komplex szakmai érettségi vizsgákon. Több szervezet hónapokon át kérte az oktatási államtitkárságot, hogy halasszák el a kötelező vizsga bevezetését. Hiába. Gyenge eredmények születtek az idei - kötelezővé tett - szakmai érettségiken, több tárgyból nem tudták elérni a diákok az érettségi átlageredményét, a 3,66-os átlagot.
