Változtatna a kormány a szakgimnáziumi végzés szabályain: az ágazati szakmai érettségi továbbra is kötelező lesz, de a 2016-ban bevezetett úgynevezett mellék-szakképesítés vizsgát válaszhatóvá tennék.
A Népszava azt írja, az erről szóló törvényjavaslat szerint ezzel azt szeretnék elérni, hogy ne növekedjen a tanulók érettségi vizsgával összefüggő terhelése, a mellék-szakképesítés ne legyen kötelező része az ágazati szakmai érettségi vizsgának.
Ez a lépés rugalmasabb tanulmányi megoldásokat tesz lehetővé, ráadásul ha januártól életbe lép a változás, az új szabály már azokra is érvényes lenne, akik a tavalyi vagy az idei tanévben kezdték meg tanulmányaikat. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha egy fiatal a tanulmányok megkezdése után jön rá, hogy nem az eredetileg választott részképzés érdekli, menet közben is változtathat rajta.
A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint a lépés valóban kedvező a diákok számára, ám nem old meg minden problémát. Tóth József elmondta: ezzel a négy közismereti (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) és az ágazati szakmai érettségi vizsga továbbra is kötelező marad, utóbbinak csak egy része válik választhatóvá. Így ha egy szakgimnazista a felsőoktatásban szeretne továbbtanulni, neki továbbra is vizsgáznia kell még egy hatodik tárgyból is a választott tanulmányi területnek megfelelően. Emiatt viszont a szakgimnazisták hátrányba kerülnek a "normál" gimnazistákkal szemben.
Gyengék a szakmai érettségi eredményei - hiába tiltakoztak a kötelező vizsga ellen
Több tárgyból a hármas átlageredményt sem érték el a diákok az idén kötelezővé tett komplex szakmai érettségi vizsgákon. Több szervezet hónapokon át kérte az oktatási államtitkárságot, hogy halasszák el a kötelező vizsga bevezetését. Hiába. Gyenge eredmények születtek az idei - kötelezővé tett - szakmai érettségiken, több tárgyból nem tudták elérni a diákok az érettségi átlageredményét, a 3,66-os átlagot.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
