A magyar gimnazistákra fejvadászokat küldtek a külföldi egyetemek

Becslések szerint tízezernél is több magyar fiatal tanul külföldi egyetemeken, főiskolákon. Van olyan végzős középiskolai osztály, ahol a diákok fele külföldön tanulna tovább - az ország legjobb gimnazistáira pedig fejvadászokat küldenek a csúcsegyetemek - írta a pénzcentrum.hu.

  • Eduline

 

pixabay.com

Mint ahogy azt már mi is megírtuk, egy friss felmérés szerint minden ötödik középiskolás gondolja úgy, hogy külföldön szeretne továbbtanulni: a szülők 85 százaléka támogatná, ha gyereke egy másik ország egyetemén, főiskoláján folytatná tanulmányait, sokan úgy nyilatkoztak, hogy erre pénzt is áldoznának.

A külföldi egyetemeket leginkább azért szeretik a magyar diákok, mert az oktatás jellemzően inkább kiscsoportos, gyakorlat-és probléma-orientált, a tanultakat pedig sokkal egyszerűbben tudják átültetni a gyakorlatba - mondta el az Engame Akadémia vezető mentora, Könczey Kinga.

Vannak olyan gimnáziumi osztályok Magyarországon, ahol a diákok fele külföldi egyetemen, főiskolán tervezi a továbbtanulást. A legjobb gimnáziumokat pedig rendszeresen figyelik a világ legjobb egyetemei, hasonlóan a fociklubok játékos-megfigyelőihez. Aki kimagasló eredményeket ér el például matematikából (mondjuk jól szerepel az OKTV-n), az számíthat arra, hogy már gimnazistaként ösztöndíj-ajánlatot tehet neki valamelyik külföldi csúcsegyetem - akár a Harvard vagy a Cambridge - írta a pénzcentrum.hu.

Látványosan sokan mennek Skóciába továbbtanulni: itt az EU-s diákoknak ingyenes az oktatás, és több, nemzetközileg is elismert egyetem várja a hallgatókat. A tandíj sem mindenkinek mindegy. Angliában átlagosan 9 ezer font (3,6 millió forint) a tandíj évente, ezt egyébként nagyon sokan az ottani diákhitelből fizetik (ami más EU-tagállamokból érkező hallgatók számára is elérhető). A többi európai országban azonban jellemzően alacsonyabb a tandíj, vagy egyáltalán nincs.

A skandináv országok is egyre kedveltebbek, több diák érdeklődik Svédország, Dánia iránt - a nem olcsó megélhetés ellenére is. Amerikában egyeteme válogatja, mennyit kell fizetni: a csúcsegyetemeken a tandíj és a megélhetés évi 60 ezer dollárnál (16 millió forint) is többe kerülhet. Ezeken az egyetemeken nehéz ösztöndíjat kapni, de például a legjobb sportolóknak, vagy a legkiemelkedőbb tanulóknak sikerülhet.

A legtöbb országban diákmunkával legalább a megélhetés felét fedezni tudják a magyar tanulók. Az Egyesült Királyságban 8-15 fontos (3200-6000 forint) órabérrel végezhetnek diákmunkát, adómentesen. Összehasonlításként: a szigetországban hetente egy kollégiumi szoba 100 font (40 ezer forint) körüli összegbe kerül, az albérletet ennél kevesebből, fejenként 50-60 fontból (20-25 ezer forint) is ki lehet hozni (osztozva egy nagyobb lakás költségein).

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Nem várnak csodára a NOKS-dolgozók: aláírásgyűjtésbe kezdtek

Újabb akciót indít a Pedagógusok Szakszervezetének Országos NOKS Tagozata a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és a technikai dolgozók béremeléséért. A kormány már jelezte, hogy jön a bérrendezés, annak mértékéről és időpontjáról azonban egyelőre nem közöltek részleteket.