Becslések szerint tízezernél is több magyar fiatal tanul külföldi egyetemeken, főiskolákon. Van olyan végzős középiskolai osztály, ahol a diákok fele külföldön tanulna tovább - az ország legjobb gimnazistáira pedig fejvadászokat küldenek a csúcsegyetemek - írta a pénzcentrum.hu.
Mint ahogy azt már mi is megírtuk, egy friss felmérés szerint minden ötödik középiskolás gondolja úgy, hogy külföldön szeretne továbbtanulni: a szülők 85 százaléka támogatná, ha gyereke egy másik ország egyetemén, főiskoláján folytatná tanulmányait, sokan úgy nyilatkoztak, hogy erre pénzt is áldoznának.
A külföldi egyetemeket leginkább azért szeretik a magyar diákok, mert az oktatás jellemzően inkább kiscsoportos, gyakorlat-és probléma-orientált, a tanultakat pedig sokkal egyszerűbben tudják átültetni a gyakorlatba - mondta el az Engame Akadémia vezető mentora, Könczey Kinga.
Vannak olyan gimnáziumi osztályok Magyarországon, ahol a diákok fele külföldi egyetemen, főiskolán tervezi a továbbtanulást. A legjobb gimnáziumokat pedig rendszeresen figyelik a világ legjobb egyetemei, hasonlóan a fociklubok játékos-megfigyelőihez. Aki kimagasló eredményeket ér el például matematikából (mondjuk jól szerepel az OKTV-n), az számíthat arra, hogy már gimnazistaként ösztöndíj-ajánlatot tehet neki valamelyik külföldi csúcsegyetem - akár a Harvard vagy a Cambridge - írta a pénzcentrum.hu.
Látványosan sokan mennek Skóciába továbbtanulni: itt az EU-s diákoknak ingyenes az oktatás, és több, nemzetközileg is elismert egyetem várja a hallgatókat. A tandíj sem mindenkinek mindegy. Angliában átlagosan 9 ezer font (3,6 millió forint) a tandíj évente, ezt egyébként nagyon sokan az ottani diákhitelből fizetik (ami más EU-tagállamokból érkező hallgatók számára is elérhető). A többi európai országban azonban jellemzően alacsonyabb a tandíj, vagy egyáltalán nincs.
A skandináv országok is egyre kedveltebbek, több diák érdeklődik Svédország, Dánia iránt - a nem olcsó megélhetés ellenére is. Amerikában egyeteme válogatja, mennyit kell fizetni: a csúcsegyetemeken a tandíj és a megélhetés évi 60 ezer dollárnál (16 millió forint) is többe kerülhet. Ezeken az egyetemeken nehéz ösztöndíjat kapni, de például a legjobb sportolóknak, vagy a legkiemelkedőbb tanulóknak sikerülhet.
A legtöbb országban diákmunkával legalább a megélhetés felét fedezni tudják a magyar tanulók. Az Egyesült Királyságban 8-15 fontos (3200-6000 forint) órabérrel végezhetnek diákmunkát, adómentesen. Összehasonlításként: a szigetországban hetente egy kollégiumi szoba 100 font (40 ezer forint) körüli összegbe kerül, az albérletet ennél kevesebből, fejenként 50-60 fontból (20-25 ezer forint) is ki lehet hozni (osztozva egy nagyobb lakás költségein).
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
