Becslések szerint tízezernél is több magyar fiatal tanul külföldi egyetemeken, főiskolákon. Van olyan végzős középiskolai osztály, ahol a diákok fele külföldön tanulna tovább - az ország legjobb gimnazistáira pedig fejvadászokat küldenek a csúcsegyetemek - írta a pénzcentrum.hu.
Mint ahogy azt már mi is megírtuk, egy friss felmérés szerint minden ötödik középiskolás gondolja úgy, hogy külföldön szeretne továbbtanulni: a szülők 85 százaléka támogatná, ha gyereke egy másik ország egyetemén, főiskoláján folytatná tanulmányait, sokan úgy nyilatkoztak, hogy erre pénzt is áldoznának.
A külföldi egyetemeket leginkább azért szeretik a magyar diákok, mert az oktatás jellemzően inkább kiscsoportos, gyakorlat-és probléma-orientált, a tanultakat pedig sokkal egyszerűbben tudják átültetni a gyakorlatba - mondta el az Engame Akadémia vezető mentora, Könczey Kinga.
Vannak olyan gimnáziumi osztályok Magyarországon, ahol a diákok fele külföldi egyetemen, főiskolán tervezi a továbbtanulást. A legjobb gimnáziumokat pedig rendszeresen figyelik a világ legjobb egyetemei, hasonlóan a fociklubok játékos-megfigyelőihez. Aki kimagasló eredményeket ér el például matematikából (mondjuk jól szerepel az OKTV-n), az számíthat arra, hogy már gimnazistaként ösztöndíj-ajánlatot tehet neki valamelyik külföldi csúcsegyetem - akár a Harvard vagy a Cambridge - írta a pénzcentrum.hu.
Látványosan sokan mennek Skóciába továbbtanulni: itt az EU-s diákoknak ingyenes az oktatás, és több, nemzetközileg is elismert egyetem várja a hallgatókat. A tandíj sem mindenkinek mindegy. Angliában átlagosan 9 ezer font (3,6 millió forint) a tandíj évente, ezt egyébként nagyon sokan az ottani diákhitelből fizetik (ami más EU-tagállamokból érkező hallgatók számára is elérhető). A többi európai országban azonban jellemzően alacsonyabb a tandíj, vagy egyáltalán nincs.
A skandináv országok is egyre kedveltebbek, több diák érdeklődik Svédország, Dánia iránt - a nem olcsó megélhetés ellenére is. Amerikában egyeteme válogatja, mennyit kell fizetni: a csúcsegyetemeken a tandíj és a megélhetés évi 60 ezer dollárnál (16 millió forint) is többe kerülhet. Ezeken az egyetemeken nehéz ösztöndíjat kapni, de például a legjobb sportolóknak, vagy a legkiemelkedőbb tanulóknak sikerülhet.
A legtöbb országban diákmunkával legalább a megélhetés felét fedezni tudják a magyar tanulók. Az Egyesült Királyságban 8-15 fontos (3200-6000 forint) órabérrel végezhetnek diákmunkát, adómentesen. Összehasonlításként: a szigetországban hetente egy kollégiumi szoba 100 font (40 ezer forint) körüli összegbe kerül, az albérletet ennél kevesebből, fejenként 50-60 fontból (20-25 ezer forint) is ki lehet hozni (osztozva egy nagyobb lakás költségein).
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
