Több tárgyi tudás kellett az idei középszintű töriérettségi megoldásához, mint az elmúlt években, az írásbeli első részében pedig több kétesélyes feladat is volt – mondták az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok.
„Korrekt feladatsort kaptak a középszinten vizsgázók, egyik téma sem lephette meg a diákokat, ezekre lehetett számítani” – mondta az eduline-nak Szabó Roland, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium történelemtanára. Ahogy arról elsőként beszámoltunk, a határon túli magyarok, az alkotmányosság, a demokrácia gyakorlásának formái, az Európai Unió működése és a nyilas mozgalom témaköre szerepel a középszintű feladatsor első részében, de a dualizmus koráról és a mohácsi vészről is kaptak kérdést a vizsgázók.
A Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára szerint a rövid feladatok egy részét tárgyi tudás nélkül, a forrásokból is meg lehetett oldani, ilyen volt például a dualizmus koráról, a nyilas mozgalomról, a gazdasági világválságról és a határon túli magyarságról szóló feladat. „Ugyanakkor egyre több feladathoz kell tárgyi tudás, az 1-es, a római köztársasággal kapcsolatos kérdésekre például csak azok tudtak válaszolni, akik megtanulták ezt a részt, a forrásokból nem lehetett kikövetkeztetni a helyes megoldást” – mondta, hozzátéve: a vizsgázók egy része a 4-es és a 6-os feladatnál is elbizonytalanodhatott, az 5. feladat témája, a mohácsi vész azonban szinte mindig előkerül az érettségin.
A középszint történelem érettségi hivatalos megoldása
Az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása
Problémás feladatok: ezeket a válaszokat fogadják el
A középszintű töriérettségi esszéfeladatainak nem hivatalos megoldását itt találjátok
A töriérettségiről szóló, folyamatosan frissülő összefoglalónkat itt nézhetitek meg.
Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója szerint a középszintű érettségi nehezebb volt, mint az előző években, ráadásul az első részben több kétesélyes feladat is volt – a barokk művészetről szóló például ilyen. „A festmények közül a Raffaello-képet kellett kiválasztani, de becsapós a feladat. Raffaello reneszánsz festő, ez a műve azonban a barokk előfutára, így legfeljebb kizárásos alapon találhatták meg a jó választ a diákok. Érdemes lett volna egy olyan festményt betenni a feladatsorba, amely egyértelműen barokk” – mondta, hozzátéve: a középkori magyar városfejlődésről szóló feladatban Selmecbányát a szabad királyi városokhoz és a bányavárosokhoz is lehetett sorolni, „valószínűleg itt a megoldókulcsot is ki kell majd egészíteni”.
Kelemen Tamás, a Studium Generale, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének töriszekció-vezetője szerint sem voltak meglepőek a témák, de a vizsga első részében ő is talált öt-hat olyan részfeladatot, amelyek miatt sokan veszítenek majd pontokat. „Ezek a témakörök a középszintű érettségi követelményei közé tartoznak, de van olyan téma, amelyről olyan információkat is fel kellett volna idézni, amelyek túlmutatnak a középszintű követelményeken” – mondta.
Esszéfeladatok: melyek voltak a legnépszerűbb témák?
Szabó Roland szerint a diákok számára a legproblémásabbak a 20. század második felével és a jelenkori helyzettel foglalkozó feladatok, ezekre az órákon ugyanis alig-alig marad idő, így csak átfutnak a témákon, „pedig minden évben vannak ilyen kérdések”. Hozzátette: az esszéfeladatok nem voltak nehezek: a magyar témák közül a legtöbben valószínűleg Széchenyit és az áprilisi törvényeket választották, „mind a kettőre felkészültek, Kossuth vagy Széchenyi mindig szerepel az érettségin, a diákjaim azonban a cigányság helyzetéről szóló feladatot tartották a legkönnyebbnek”.
A Studium Generale történelem szekciójának vezetője, Kelemen Tamás szerint sem volt olyan téma, amely ne került volna elő az elmúlt években az érettségin, „a legtöbb vizsgázó valószínűleg a középkori gazdaságról, az áprilisi törvényekről és a honfoglalásról írt esszét”.
Edényi László, a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója szerint is a honfoglalás lehetett az egyik legnépszerűbb téma, de úgy véli, az ENSZ-ről szóló feladatot is sokan választhatták, ehhez ugyanis sok segítséget nyújtott a megadott forrás.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
