Több tárgyi tudás kellett az idei középszintű töriérettségi megoldásához, mint az elmúlt években, az írásbeli első részében pedig több kétesélyes feladat is volt – mondták az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok.
„Korrekt feladatsort kaptak a középszinten vizsgázók, egyik téma sem lephette meg a diákokat, ezekre lehetett számítani” – mondta az eduline-nak Szabó Roland, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium történelemtanára. Ahogy arról elsőként beszámoltunk, a határon túli magyarok, az alkotmányosság, a demokrácia gyakorlásának formái, az Európai Unió működése és a nyilas mozgalom témaköre szerepel a középszintű feladatsor első részében, de a dualizmus koráról és a mohácsi vészről is kaptak kérdést a vizsgázók.
A Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára szerint a rövid feladatok egy részét tárgyi tudás nélkül, a forrásokból is meg lehetett oldani, ilyen volt például a dualizmus koráról, a nyilas mozgalomról, a gazdasági világválságról és a határon túli magyarságról szóló feladat. „Ugyanakkor egyre több feladathoz kell tárgyi tudás, az 1-es, a római köztársasággal kapcsolatos kérdésekre például csak azok tudtak válaszolni, akik megtanulták ezt a részt, a forrásokból nem lehetett kikövetkeztetni a helyes megoldást” – mondta, hozzátéve: a vizsgázók egy része a 4-es és a 6-os feladatnál is elbizonytalanodhatott, az 5. feladat témája, a mohácsi vész azonban szinte mindig előkerül az érettségin.
A középszint történelem érettségi hivatalos megoldása
Az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása
Problémás feladatok: ezeket a válaszokat fogadják el
A középszintű töriérettségi esszéfeladatainak nem hivatalos megoldását itt találjátok
A töriérettségiről szóló, folyamatosan frissülő összefoglalónkat itt nézhetitek meg.
Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója szerint a középszintű érettségi nehezebb volt, mint az előző években, ráadásul az első részben több kétesélyes feladat is volt – a barokk művészetről szóló például ilyen. „A festmények közül a Raffaello-képet kellett kiválasztani, de becsapós a feladat. Raffaello reneszánsz festő, ez a műve azonban a barokk előfutára, így legfeljebb kizárásos alapon találhatták meg a jó választ a diákok. Érdemes lett volna egy olyan festményt betenni a feladatsorba, amely egyértelműen barokk” – mondta, hozzátéve: a középkori magyar városfejlődésről szóló feladatban Selmecbányát a szabad királyi városokhoz és a bányavárosokhoz is lehetett sorolni, „valószínűleg itt a megoldókulcsot is ki kell majd egészíteni”.
Kelemen Tamás, a Studium Generale, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének töriszekció-vezetője szerint sem voltak meglepőek a témák, de a vizsga első részében ő is talált öt-hat olyan részfeladatot, amelyek miatt sokan veszítenek majd pontokat. „Ezek a témakörök a középszintű érettségi követelményei közé tartoznak, de van olyan téma, amelyről olyan információkat is fel kellett volna idézni, amelyek túlmutatnak a középszintű követelményeken” – mondta.
Esszéfeladatok: melyek voltak a legnépszerűbb témák?
Szabó Roland szerint a diákok számára a legproblémásabbak a 20. század második felével és a jelenkori helyzettel foglalkozó feladatok, ezekre az órákon ugyanis alig-alig marad idő, így csak átfutnak a témákon, „pedig minden évben vannak ilyen kérdések”. Hozzátette: az esszéfeladatok nem voltak nehezek: a magyar témák közül a legtöbben valószínűleg Széchenyit és az áprilisi törvényeket választották, „mind a kettőre felkészültek, Kossuth vagy Széchenyi mindig szerepel az érettségin, a diákjaim azonban a cigányság helyzetéről szóló feladatot tartották a legkönnyebbnek”.
A Studium Generale történelem szekciójának vezetője, Kelemen Tamás szerint sem volt olyan téma, amely ne került volna elő az elmúlt években az érettségin, „a legtöbb vizsgázó valószínűleg a középkori gazdaságról, az áprilisi törvényekről és a honfoglalásról írt esszét”.
Edényi László, a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója szerint is a honfoglalás lehetett az egyik legnépszerűbb téma, de úgy véli, az ENSZ-ről szóló feladatot is sokan választhatták, ehhez ugyanis sok segítséget nyújtott a megadott forrás.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
