Több tárgyi tudás kellett az idei középszintű töriérettségi megoldásához, mint az elmúlt években, az írásbeli első részében pedig több kétesélyes feladat is volt – mondták az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok.
„Korrekt feladatsort kaptak a középszinten vizsgázók, egyik téma sem lephette meg a diákokat, ezekre lehetett számítani” – mondta az eduline-nak Szabó Roland, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium történelemtanára. Ahogy arról elsőként beszámoltunk, a határon túli magyarok, az alkotmányosság, a demokrácia gyakorlásának formái, az Európai Unió működése és a nyilas mozgalom témaköre szerepel a középszintű feladatsor első részében, de a dualizmus koráról és a mohácsi vészről is kaptak kérdést a vizsgázók.
A Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára szerint a rövid feladatok egy részét tárgyi tudás nélkül, a forrásokból is meg lehetett oldani, ilyen volt például a dualizmus koráról, a nyilas mozgalomról, a gazdasági világválságról és a határon túli magyarságról szóló feladat. „Ugyanakkor egyre több feladathoz kell tárgyi tudás, az 1-es, a római köztársasággal kapcsolatos kérdésekre például csak azok tudtak válaszolni, akik megtanulták ezt a részt, a forrásokból nem lehetett kikövetkeztetni a helyes megoldást” – mondta, hozzátéve: a vizsgázók egy része a 4-es és a 6-os feladatnál is elbizonytalanodhatott, az 5. feladat témája, a mohácsi vész azonban szinte mindig előkerül az érettségin.
A középszint történelem érettségi hivatalos megoldása
Az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása
Problémás feladatok: ezeket a válaszokat fogadják el
A középszintű töriérettségi esszéfeladatainak nem hivatalos megoldását itt találjátok
A töriérettségiről szóló, folyamatosan frissülő összefoglalónkat itt nézhetitek meg.
Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója szerint a középszintű érettségi nehezebb volt, mint az előző években, ráadásul az első részben több kétesélyes feladat is volt – a barokk művészetről szóló például ilyen. „A festmények közül a Raffaello-képet kellett kiválasztani, de becsapós a feladat. Raffaello reneszánsz festő, ez a műve azonban a barokk előfutára, így legfeljebb kizárásos alapon találhatták meg a jó választ a diákok. Érdemes lett volna egy olyan festményt betenni a feladatsorba, amely egyértelműen barokk” – mondta, hozzátéve: a középkori magyar városfejlődésről szóló feladatban Selmecbányát a szabad királyi városokhoz és a bányavárosokhoz is lehetett sorolni, „valószínűleg itt a megoldókulcsot is ki kell majd egészíteni”.
Kelemen Tamás, a Studium Generale, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének töriszekció-vezetője szerint sem voltak meglepőek a témák, de a vizsga első részében ő is talált öt-hat olyan részfeladatot, amelyek miatt sokan veszítenek majd pontokat. „Ezek a témakörök a középszintű érettségi követelményei közé tartoznak, de van olyan téma, amelyről olyan információkat is fel kellett volna idézni, amelyek túlmutatnak a középszintű követelményeken” – mondta.
Esszéfeladatok: melyek voltak a legnépszerűbb témák?
Szabó Roland szerint a diákok számára a legproblémásabbak a 20. század második felével és a jelenkori helyzettel foglalkozó feladatok, ezekre az órákon ugyanis alig-alig marad idő, így csak átfutnak a témákon, „pedig minden évben vannak ilyen kérdések”. Hozzátette: az esszéfeladatok nem voltak nehezek: a magyar témák közül a legtöbben valószínűleg Széchenyit és az áprilisi törvényeket választották, „mind a kettőre felkészültek, Kossuth vagy Széchenyi mindig szerepel az érettségin, a diákjaim azonban a cigányság helyzetéről szóló feladatot tartották a legkönnyebbnek”.
A Studium Generale történelem szekciójának vezetője, Kelemen Tamás szerint sem volt olyan téma, amely ne került volna elő az elmúlt években az érettségin, „a legtöbb vizsgázó valószínűleg a középkori gazdaságról, az áprilisi törvényekről és a honfoglalásról írt esszét”.
Edényi László, a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója szerint is a honfoglalás lehetett az egyik legnépszerűbb téma, de úgy véli, az ENSZ-ről szóló feladatot is sokan választhatták, ehhez ugyanis sok segítséget nyújtott a megadott forrás.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
