Töriérettségi: a romák hátrányos helyzetéről is írhatnak esszét a diákok

A középszint történelem érettségi hivatalos megoldását itt találjátok.

  • Eduline
Fülöp Máté

A középszint történelem érettségi hivatalos megoldását itt találjátok.

Problémás feladatok: ezeket a válaszokat fogadják el

Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

A középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldása

A középszintű töriérettségi esszéfeladatainak nem hivatalos megoldását itt találjátok

A középkori gazdaság, az ENSZ működése, honfoglalás, a magyarországi reformáció, Széchenyi programja - ilyen témák is szerepelnek a középszintű töriérettségi második, esszéfeladatokból álló részében. A diákok a "romák hátrányos helyzetének összetevőiről" is írhatnak fogalmazást, ehhez egy korfát, a romák iskolai végzettségéről egy táblázatot, a magukat cigány nemzetiségűnek vallók arányáról pedig egy térképet kaptak.

Az eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint mindegyik feladathoz van elegendő kapaszkodó - a diákoknak források alapján kell esszét írniuk -, viszont alaposan át kell olvasniuk a feladatok szövegét, térben és időben el kell helyezniük az eseményeket, és szigorúan a megadott témáról kell írniuk.

Itt vannak az első infók a töriérettségiről: EU, alkotmányosság, határon túli magyarság a feladatsorban

Elsőként szeretnétek értesülni a töriérettségi feladatairól és a megoldásokról? Kövessétek folyamatosan frissülő összefoglalónkat

Az írásbeli érettségi második részének nyolc esszéfeladata közül hármat kell kiválasztani és megoldani: egy témának az egyetemes történelemhez kell kapcsolódnia, kettőnek pedig a magyar történelem megadott korszakaihoz. Utóbbi két téma közül az egyikről rövidebb, a másikról pedig hosszabb fogalmazást kell írni. A középszintű vizsgán mindkét feladatrésznél lehet használni történelmi atlaszt, míg emelt szinten csak az esszékérdéseknél.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.