Friss infók: határon túli magyarok, alkotmányosság és EU a töriérettségin

Határon túli magyarok, alkotmányosság, a demokrácia gyakorlásának formái, az Európai Unió működése, a nyilas mozgalom...

  • Eduline
Túry Gergely

Határon túli magyarok, alkotmányosság, a demokrácia gyakorlásának formái, az Európai Unió működése, a nyilas mozgalom - ilyen témakörök szerepelnek a középszintű töriérettségi első, rövid feladatokból álló részében az eduline információi szerint.

A középszint történelem érettségi hivatalos megoldását itt találjátok.

Problémás feladatok: ezeket a válaszokat fogadják el

Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

A középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldása

A középszintű töriérettségi esszéfeladatainak nem hivatalos megoldását itt találjátok

A vizsgázók a dualizmus koráról és a mohácsi vészről is kaptak kérdést - ez utóbbi aligha lepte meg a diákokat, a középszintű érettségin ugyanis a magyar történelem "sarokpontjai" minden évben előkerülnek, a mohácsi vész mellett ilyen például Szent István uralkodása, az Aranybulla kora vagy az ország három részre szakadása. Elsőként szeretnétek értesülni a megoldásokról? Kövessétek folyamatosan frissülő összefoglalónkat.

Újabb infó: a romák hátrányos helyzetéről és az ENSZ-ről is írhatnak esszét a diákok az érettségi második felében

Három órát kapnak a diákok

A középszintű történelemérettségi írásbeli része 180 perces. A 10-12 rövid feladat a szaknyelv ismeretét, a tárgyi tudást (évszámok, nevek, topográfia) ellenőrzi, általában szövegeket, képeket vagy diagramokat kell értelmezni.

A második rész nyolc esszéfeladata közül hármat kell kiválasztani és megoldani: egy témának az egyetemes történelemhez kell kapcsolódnia, kettőnek pedig a magyar történelem megadott korszakaihoz. Utóbbi két téma közül az egyikről rövidebb, a másikról pedig hosszabb fogalmazást kell írni. A középszintű vizsgán mindkét feladatrésznél lehet használni történelmi atlaszt, míg emelt szinten csak az esszékérdéseknél. Milyen feladatokkal lehet a legnagyobbat bukni a töriérettségin? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Az írásbeli feladatsort kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat kb. 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.