Friss infók: határon túli magyarok, alkotmányosság és EU a töriérettségin

Határon túli magyarok, alkotmányosság, a demokrácia gyakorlásának formái, az Európai Unió működése, a nyilas mozgalom...

  • Eduline
Túry Gergely

Határon túli magyarok, alkotmányosság, a demokrácia gyakorlásának formái, az Európai Unió működése, a nyilas mozgalom - ilyen témakörök szerepelnek a középszintű töriérettségi első, rövid feladatokból álló részében az eduline információi szerint.

A középszint történelem érettségi hivatalos megoldását itt találjátok.

Problémás feladatok: ezeket a válaszokat fogadják el

Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

A középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldása

A középszintű töriérettségi esszéfeladatainak nem hivatalos megoldását itt találjátok

A vizsgázók a dualizmus koráról és a mohácsi vészről is kaptak kérdést - ez utóbbi aligha lepte meg a diákokat, a középszintű érettségin ugyanis a magyar történelem "sarokpontjai" minden évben előkerülnek, a mohácsi vész mellett ilyen például Szent István uralkodása, az Aranybulla kora vagy az ország három részre szakadása. Elsőként szeretnétek értesülni a megoldásokról? Kövessétek folyamatosan frissülő összefoglalónkat.

Újabb infó: a romák hátrányos helyzetéről és az ENSZ-ről is írhatnak esszét a diákok az érettségi második felében

Három órát kapnak a diákok

A középszintű történelemérettségi írásbeli része 180 perces. A 10-12 rövid feladat a szaknyelv ismeretét, a tárgyi tudást (évszámok, nevek, topográfia) ellenőrzi, általában szövegeket, képeket vagy diagramokat kell értelmezni.

A második rész nyolc esszéfeladata közül hármat kell kiválasztani és megoldani: egy témának az egyetemes történelemhez kell kapcsolódnia, kettőnek pedig a magyar történelem megadott korszakaihoz. Utóbbi két téma közül az egyikről rövidebb, a másikról pedig hosszabb fogalmazást kell írni. A középszintű vizsgán mindkét feladatrésznél lehet használni történelmi atlaszt, míg emelt szinten csak az esszékérdéseknél. Milyen feladatokkal lehet a legnagyobbat bukni a töriérettségin? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Az írásbeli feladatsort kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat kb. 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.