Ilyen lesz a 2017-es érettségi történelemből: itt vannak az újfajta tételek

Öt hónapotok van a 2017-es tavaszi érettségi vizsgákig - hogy könnyebb legyen a felkészülés, külön cikksorozatban mutatjuk meg nektek a szóbeli mintatételeket. 3. rész: történelem.

  • Eduline
Mónus Márton

A történelemérettségi is változik 2017-től: közép- és emelt szinten új feladattípusként jelenik meg az ún. komplex tesztfeladat. "Ez a feladat alkalmas lehet arra, hogy a vizsgázó egy vagy több forrás segítségével összetettebb, több kompetencia alkalmazását igénylő forráselemzést végezzen el egy adott témakörön belül. A komplex tesztfeladat a 12 tesztkérdés egyikét képezi. A feladat helyes megoldásával a legmagasabb pontszám szerezhető meg a tesztfeladatok között" - írja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI).

Az esszékérdések száma csökken. Középszinten jelenleg nyolc lehetőségből hármat választ a vizsgázó, az új vizsgaleírás szerint négyből két témát választhat, emelt szinten pedig a jelenlegi tízből négy helyett hatból hármat választhat.

Változik a tematika is, témák szűkülnek, résztémák kimaradnak, például politika-, eseménytörténeti egységek (körülbelül 15 százalékos csökkentés). "Néhány esetben sor került a témakörök címének pontosítására. A tematika utolsó egysége ad helyet a kerettantervben megjelenő új tartalmaknak, aminek következtében a vizsgaleírás írásbeli feladatokra vonatkozó tartalmi arányai is módosultak" - olvasható az OFI oldalán.

Az írásbelin és a szóbelin megszerezhető pontok aránya mind közép-, mind emelt szinten a jelenlegi 90-60-ról 100-50-re változik. Az összes változást összefoglaltuk, itt olvashatjátok el cikkünket.

Az Oktatási Hivatal oldalán nyilvánosságra hozták a szóbeli vizsga mintatételeit, a középszintűeket itt találjátok, az emelt szintű mintatételeket pedig itt.

Hivatalos: így változik az érettségi 2017-től, itt vannak a részletek

Emelt szintű történelem érettségi felkészítő

Online képzés célja: Az előkészítő a 2018 májusi emelt szintű történelem érettségi írásbeli és szóbeli vizsgájára készít fel. | | Tudomány, szociológia, oktatás , Érettségi, nyelvvizsga , Érettségi felkészítők , Középiskola, érettségi felkészülés

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.