Ez volt az utóbbi két-három év legjobb töriérettségije

Az utóbbi két-három év legjobb feladatsorának nevezte az idei középszintű történelemérettségit Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke.

  • Eduline
Fülöp Máté

„Változatos feladatsort kaptak a diákok, nemcsak politikatörténet, hanem gazdasági és kulturális témák is megjelentek a feladatokban. Pozitívum, hogy a képi és a szöveges források elemzésre alkalmasak voltak, nem az történt, mint a korábban nemegyszer, hogy egy-egy kép, csak ürügyet szolgáltatott ahhoz, hogy valamilyen eseményre vagy történelmi szereplőre rákérdezzenek” – mondta Miklósi László, hozzátéve: a visegrádi országok gazdasági teljesítményével kapcsolatos feladat tanulságos volt, nemcsak a diákok, hanem a tanárok számára is: „a rendszerváltást és az azt követő időszakot is tanítani kell, a diagramok, ábrák és táblázatok értelmezését pedig gyakorolni kell a diákokkal”.

A Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint az önkormányzatok működésére, felépítésére vonatkozó feladat is azt mutatta, hogy az órákon tanítani kell a jelenlegi parlamenti és önkormányzati struktúrát, „erre szükségük is lesz a végzősöknek, hiszen bármikor dolguk lehet a jegyzőnél vagy a polgármesteri hivatalban”. „Ugyanakkor ezekre a témákra, a képek és ábrák elemzésének gyakorlására gyakran nem jut elég idő, mert a kerettantervi előírások miatt rohannunk kell az anyaggal. A rendszerváltást követő időszakról a tankönyvek is keveset írnak, pedig a rendszerváltás óta több idő telt el, mint amilyen hosszú a Horthy-korszak volt. Ahhoz, hogy ezekre a témákra is maradjon idő, át kell gondolni, mit kapjon kisebb hangsúlyt a történelemoktatásban”  - magyarázta.

A bolsevik diktatúrához kapcsolódó feladatot – a diákok két képet kaptak, az eredeti fotón Lenin és Trockij szerepelt, a második, meghamisított képről kiretusálták Trockijt – kifejezetten jó feladatnak nevezte, „ilyen feladatokkal lehet megtanítani a diákokat a forráskritika fontosságára”.

Miklósi László hozzátette: az írásbeli első részében több olyan feladat volt, ahol könnyen el lehetett csúszni. „A feladatsort gond nélkül meg lehetett oldani kettesre-hármasra, de nem biztos, hogy ötöst könnyen meg lehetett szerezni, nagyon sok apróságra oda kellett figyelni. Lényeges, milyen lesz a javítókulcs, például a holokauszttal kapcsolatos feladatnál a sárga csillag viselését illetően milyen szakkifejezést vártak a feladatsor összeállítói” – mondta.

„Ezek ajándékfeladatok voltak” – mondta az esszéfeladatokról, amelyek megítélése szerint változatosak voltak, ezekre a témákra fel lehetett készülni.

Itt van a középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Itt van a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása

Itt van a középszintű töriérettségi második részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.