Ez volt az utóbbi két-három év legjobb töriérettségije

Az utóbbi két-három év legjobb feladatsorának nevezte az idei középszintű történelemérettségit Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke.

  • Eduline
Fülöp Máté

„Változatos feladatsort kaptak a diákok, nemcsak politikatörténet, hanem gazdasági és kulturális témák is megjelentek a feladatokban. Pozitívum, hogy a képi és a szöveges források elemzésre alkalmasak voltak, nem az történt, mint a korábban nemegyszer, hogy egy-egy kép, csak ürügyet szolgáltatott ahhoz, hogy valamilyen eseményre vagy történelmi szereplőre rákérdezzenek” – mondta Miklósi László, hozzátéve: a visegrádi országok gazdasági teljesítményével kapcsolatos feladat tanulságos volt, nemcsak a diákok, hanem a tanárok számára is: „a rendszerváltást és az azt követő időszakot is tanítani kell, a diagramok, ábrák és táblázatok értelmezését pedig gyakorolni kell a diákokkal”.

A Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint az önkormányzatok működésére, felépítésére vonatkozó feladat is azt mutatta, hogy az órákon tanítani kell a jelenlegi parlamenti és önkormányzati struktúrát, „erre szükségük is lesz a végzősöknek, hiszen bármikor dolguk lehet a jegyzőnél vagy a polgármesteri hivatalban”. „Ugyanakkor ezekre a témákra, a képek és ábrák elemzésének gyakorlására gyakran nem jut elég idő, mert a kerettantervi előírások miatt rohannunk kell az anyaggal. A rendszerváltást követő időszakról a tankönyvek is keveset írnak, pedig a rendszerváltás óta több idő telt el, mint amilyen hosszú a Horthy-korszak volt. Ahhoz, hogy ezekre a témákra is maradjon idő, át kell gondolni, mit kapjon kisebb hangsúlyt a történelemoktatásban”  - magyarázta.

A bolsevik diktatúrához kapcsolódó feladatot – a diákok két képet kaptak, az eredeti fotón Lenin és Trockij szerepelt, a második, meghamisított képről kiretusálták Trockijt – kifejezetten jó feladatnak nevezte, „ilyen feladatokkal lehet megtanítani a diákokat a forráskritika fontosságára”.

Miklósi László hozzátette: az írásbeli első részében több olyan feladat volt, ahol könnyen el lehetett csúszni. „A feladatsort gond nélkül meg lehetett oldani kettesre-hármasra, de nem biztos, hogy ötöst könnyen meg lehetett szerezni, nagyon sok apróságra oda kellett figyelni. Lényeges, milyen lesz a javítókulcs, például a holokauszttal kapcsolatos feladatnál a sárga csillag viselését illetően milyen szakkifejezést vártak a feladatsor összeállítói” – mondta.

„Ezek ajándékfeladatok voltak” – mondta az esszéfeladatokról, amelyek megítélése szerint változatosak voltak, ezekre a témákra fel lehetett készülni.

Itt van a középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Itt van a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása

Itt van a középszintű töriérettségi második részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.