Szaktanár: minimális tudással, jó szövegértési kompetenciával könnyen meg lehetett oldani a feladatokat

Jó szövegértési kompetenciával, rutinos atlaszhasználattal, térképolvasással és némi – minimális szintű - alaptudással meg lehetett oldani a középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokból álló részét az Eduline által megkérdezett történelemtanár szerint.

  • Eduline
Túry Gergely

„A forrásszövegek mint bázisszövegek túlsúlya figyelhető meg a feladatsorban. Alapvetően a szövegrészletekhez kapcsolódó kérdések jó szövegértési kompetenciával is megoldhatók, azonban találunk olyan kérdéseket is, amelyek saját tudást igényelnek” – mondta az Eduline-nak Szabó Roland, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének megbízott oktatója, aki szerint a források második csoportját a különböző történeti-topográfiai és gazdasági térképvázlatok alkotják, amelyekből kiindulva, többnyire azokból kiolvasva kell a feladatok kérdéseit megválaszolni. A harmadik csoportját pedig a képi illusztrációk, festmények alkotják, amelyek feldolgozása a megszokott módon abban kimerül, hogy egy-egy ábrázolt jelenet egy-egy állításhoz társítandó.

A középszintű töriérettségi összes esszéfeladatának megoldását itt találjátok.

Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat. 

„A kereszténységgel kapcsolatos feladat a vallási tanításon túl a Római Birodalom fogalmát is érinti, majd ezt a világvallásokkal kapcsolatosan az iszlám vallás alapvetéseit tartalmazó képi illusztrációs feladat követi. Az Árpád-ház történetével kapcsolatos történeti-topográfiai feladat akár nehézséget is okozhat, amennyiben a feladat által röviden körvonalazott településekről vagy területekről nincs a diákoknak megfelelő tájékozottságuk” – magyarázta a történelemtanár, aki szerint a korai kapitalista gazdasággal kapcsolatos feladat tisztán szövegértési kérdéseket tartalmaz, a hozott bázisszövegek alapján azok értelmezésére kíváncsi a feladattípus.

A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.

Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.

A további feladatokban döntően topográfiai forrásokat találunk különböző bázisszövegekkel kiegészítve. Az emelt szinttől eltérően ezeknél a feladattípusoknál általában feleletválasztós kérdésekkel találkozhatnak a vizsgázók, így azok dolgát is megkönnyítve, akik a tippelés mellett döntenek - magyarázta.

„A jelenkori magyar történettel kapcsolatos feladat társadalomtörténeti feladat, ahol a „halmozottan hátrányos helyzet”, „integráció”, „szegregáció” fogalmakat kell a vizsgázóknak a bázisszöveg alapján azonosítaniuk. Ez utóbbi feladat is várható volt, az új típusú érettségi rendszerben már mindig találunk a jelenkori hátrányos helyzetű társadalmi/etnikai csoportokra vonatkozó feladatot” - mondta.

„Összességében a rövid választ igénylő feladatok jó szövegértési kompetenciával, rutinos atlaszhasználattal és térképolvasással valamint némi – alapvetően minimális szintű – alaptudással megoldhatók” – összegezte véleményét a szaktanár.

Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.

Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.

Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.