Az első ipari forradalomról, a keleti blokk gazdaságáról, Magyarország 18. századi etnikai viszonyairól és a nyilasuralomról is írhattak esszét a történelemből középszinten érettségizők. Szaktanárt kérdeztünk az esszéfeladatokról.
A középszintű töriérettségi összes esszéfeladatának megoldását itt találjátok.
Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.
A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.
„Az ipari forradalommal kapcsolatos feladatnál fontos, hogy a diákok behatárolják, mikor volt az első ipari forradalom, térben és időben is el kell helyezni. Lényeges, hogy a bányászattal és annak hatásaival, jelentőségével kell foglalkozni – a gőzgépek megjelenése miatt nagyon fontos szerepe van a szénbányászatnak, az erre vonatkozó adatokat a táblázatból fel lehet használni, de a gépek miatt a vasérctermelésre is ki kellett térni” – mondja Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója, történelemtanár, hozzátéve: bár a saját tanítványai a keleti blokk gazdaságát választották, az ugyanis a szóbeli tételeik között is szerepel, elképzelhető, hogy az ipari forradalom népszerű lesz az érettségizők körében. „Itt azzal lehet rontani, ha valaki általánosságban ír az ipari forradalomról, és nem említi a bányászatot” – tette hozzá.
A szaktanár szerint a keleti blokk gazdaságáról szóló esszéfeladathoz az atlaszban kevés adat van, ehhez háttértudásra van szükség, „de a diákok foglalkoztak ezzel a témával". Ehhez az esszéhez tudniuk kell, mi az a tervutasításos gazdaság, hogyan működik a KGST, hogy hogyan voltak kiosztva, melyik ország mit termel, és néhány olyan jellemzőt is fel kellett sorolniuk, mint például az, hogy a piaci viszonyok itt nem érvényesek, nem érzékelik a válságot.
A Magyarország etnikai viszonyairól szóló esszéfeladathoz nagyon jól lehetett használni a középiskolai történelmi atlaszt, „abban van egy részletes térkép adatokkal, de még a különböző betelepítéseket is bejelölték, hogy melyik területre honnan érkeztek”. Edényi László szerint ennél a feladatnál az a kihívás, hogy a feladatsorban található térképen és az atlaszban található rengeteg információból megfelelően építsék fel az esszét, „ne csapongjon a diák, logikailag jól összefűzze az információkat, ez jobb fogalmazási, szövegalkotási készséget igényel”. A történelemtanár szerint ez egy klasszikus feladat, „minden érettségin előfordulhat ilyen”.
A magyarországi nyilasuralomról szóló esszéfeladatnál az volt a nehézség, hogy a nyilasuralom mellett a hazai zsidóság sorsáról is írni kellett – de az kérdés, hogy milyen mélységben kell feldolgozni ezt a témát, ez majd a hivatalos megoldókulcsból derül ki. „Ehhez a feladathoz kevesebb volt a forrás, míg az etnikai viszonyokról szóló esszéhez nagyon sok kapaszkodót kaptak a diákok. De aki a második világháború időszakát ismeri, az ennek ellenére ezt a feladatot választotta” – mondja Edényi László.
Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.
Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.
Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.
Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
