Klasszikus témákat érintenek, nem okozhattak meglepetést a vizsgázóknak a középszintű történelemérettségi esszéfeladatai – mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár, aki szerint mindkét magyar téma a tananyag szerves része, a felkészült érettségizőknek nem okozhattak gondot.
A középszintű töriérettségi összes esszéfeladatának megoldását itt találjátok.
Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.
A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.
Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a vizsgázók a rövid esszéknél két egyetemes – ipari forradalom, keleti blokk gazdasága –, a hosszú esszéknél két magyar – Magyarország etnikai változásai a XVIII. században, nyilas rémuralom – közül választhattak egy-egy feladatot.
„A feladatok klasszikus témákat érintenek, meglepetést semmilyen szempontból nem okozhattak. Az XVIII. századi etnikai változások állandó témája a középszintű történelemérettséginek, csakúgy, mint az ipari forradalom vagy a második világháború időszaka” – mondta az Eduline-nak Szabó Roland, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének megbízott oktatója.
A szaktanár szerint az ipari forradalommal kapcsolatos esszénél arra kellett koncentrálni, hogy a táblázatban látható szénbányászati mennyiségnövekedést, ami egyensúlyban van a nyersvastermelés gyors növekedésével, mely találmányok okozta ipari és gazdasági robbanás ösztönözte. És ez a gazdasági változás a gazdaság mely területein – infrastruktúra, nehézipar – és hol ment végbe.
„A keleti gazdasági blokk forrása alapján arra kellett rámutatni, hogy a szovjet rendszer milyen nagy mértékben befolyásolta a blokkhoz tartozó kisországok gazdasági berendezkedését, és esetleg utalni arra, hogy ez milyen következményekkel járt. Mindkét esszé korrekt és megoldható feladat, talán az ipari forradalommal kapcsolatos esszé igényel több tárgyi tudást, és kevésbé oldható meg csak a forrásokból kiindulva” – mondta a másik esszéfeladatról.
Az újkori magyar történettel kapcsolatos, etnikai változások bemutatását kérő hosszúesszé-feladatot három fontos kérdés köré kellett csoportosítani. „Egyrészt a vizsgázóknak a török kor mérlegét kellett adniuk, a hódoltság, a Királyi Magyarország és Erdély területeit és lakosságát mennyiben befolyásolta az oszmánok jelenléte. Itt rá kellett mutatni arra, hogy a Habsburg területekre koncentrálódott a magyarság, valamint arra is, hogy a Habsburgok segítségével történő területegyesítés milyen következményekkel járt: a Habsburgok jogot formáltak a hódoltsági területek benépesítésére. Itt kell jellemezni a szervezett betelepítés és a belső migráció folyamatát, ez a második fontos kérdéskör. Végezetül a nemzetállam-fogalom megszűnését és a soknemzetiségű, Habsburg abszolutizmus formájában uralt királyság problémájára kellett kitérni” – magyarázta.
A nyilas vészkorszak időszakára vonatkozó esszéfeladat megoldása akkor helyes, ha itt is három fő problémára összpontosít a megoldás. „Egyrészt a Nyilaskeresztes Párt ideológiáját, a hungarista nemzetszocializmus fogalmát kellett tisztázni, rámutatva a náci és az antiszemita jellemzőire, annak demagóg jellegére. A második kérdéskörben a Nyilaskeresztes Párt hatalomra jutását kellett bemutatni, Horthy Miklós kormányzó szerepére is kitérve. Itt a tárgyi tudás aktív működését feltételezi a feladat, ugyanis részletezni kell a nyilas-rémuralom intézkedéseit, és a magyarországi holokauszt történetét, kitérve a vidéki és a budapesti zsidóság tragédiájára. Ugyanakkor – harmadik fontos szempontként – be kellett mutatni azt is, hogy a Szálasi-rendszer mennyiben működött együtt a náci Németországgal és Adolf Hitler utasításait a zsidóság teljes megsemmisítésére hogyan és milyen mértékben tudta végrehajtani” – tette hozzá.
Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.
Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.
Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
