Szaktanári vélemény: ezek az esszéfeladatok egyetlen érettségizőnek sem okozhattak meglepetést

Túry Gergely

A középszintű töriérettségi összes esszéfeladatának megoldását itt találjátok.

Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.

A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.

Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a vizsgázók a rövid esszéknél két egyetemes – ipari forradalom, keleti blokk gazdasága –, a hosszú esszéknél két magyar – Magyarország etnikai változásai a XVIII. században, nyilas rémuralom – közül választhattak egy-egy feladatot.

„A feladatok klasszikus témákat érintenek, meglepetést semmilyen szempontból nem okozhattak. Az XVIII. századi etnikai változások állandó témája a középszintű történelemérettséginek, csakúgy, mint az ipari forradalom vagy a második világháború időszaka” – mondta az Eduline-nak Szabó Roland, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének megbízott oktatója.

A szaktanár szerint az ipari forradalommal kapcsolatos esszénél arra kellett koncentrálni, hogy a táblázatban látható szénbányászati mennyiségnövekedést, ami egyensúlyban van a nyersvastermelés gyors növekedésével, mely találmányok okozta ipari és gazdasági robbanás ösztönözte. És ez a gazdasági változás a gazdaság mely területein – infrastruktúra, nehézipar – és hol ment végbe.

„A keleti gazdasági blokk forrása alapján arra kellett rámutatni, hogy a szovjet rendszer milyen nagy mértékben befolyásolta a blokkhoz tartozó kisországok gazdasági berendezkedését, és esetleg utalni arra, hogy ez milyen következményekkel járt. Mindkét esszé korrekt és megoldható feladat, talán az ipari forradalommal kapcsolatos esszé igényel több tárgyi tudást, és kevésbé oldható meg csak a forrásokból kiindulva” – mondta a másik esszéfeladatról.

Az újkori magyar történettel kapcsolatos, etnikai változások bemutatását kérő hosszúesszé-feladatot három fontos kérdés köré kellett csoportosítani. „Egyrészt a vizsgázóknak a török kor mérlegét kellett adniuk, a hódoltság, a Királyi Magyarország és Erdély területeit és lakosságát mennyiben befolyásolta az oszmánok jelenléte. Itt rá kellett mutatni arra, hogy a Habsburg területekre koncentrálódott a magyarság, valamint arra is, hogy a Habsburgok segítségével történő területegyesítés milyen következményekkel járt: a Habsburgok jogot formáltak a hódoltsági területek benépesítésére. Itt kell jellemezni a szervezett betelepítés és a belső migráció folyamatát, ez a második fontos kérdéskör. Végezetül a nemzetállam-fogalom megszűnését és a soknemzetiségű, Habsburg abszolutizmus formájában uralt királyság problémájára kellett kitérni” – magyarázta.

A nyilas vészkorszak időszakára vonatkozó esszéfeladat megoldása akkor helyes, ha itt is három fő problémára összpontosít a megoldás. „Egyrészt a Nyilaskeresztes Párt ideológiáját, a hungarista nemzetszocializmus fogalmát kellett tisztázni, rámutatva a náci és az antiszemita jellemzőire, annak demagóg jellegére. A második kérdéskörben a Nyilaskeresztes Párt hatalomra jutását kellett bemutatni, Horthy Miklós kormányzó szerepére is kitérve. Itt a tárgyi tudás aktív működését feltételezi a feladat, ugyanis részletezni kell a nyilas-rémuralom intézkedéseit, és a magyarországi holokauszt történetét, kitérve a vidéki és a budapesti zsidóság tragédiájára. Ugyanakkor – harmadik fontos szempontként – be kellett mutatni azt is, hogy a Szálasi-rendszer mennyiben működött együtt a náci Németországgal és Adolf Hitler utasításait a zsidóság teljes megsemmisítésére hogyan és milyen mértékben tudta végrehajtani” – tette hozzá.

Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.

Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.

Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.