Könnyen megoldható feladatsort kaptak történelemből a középszinten érettségizők, az első 12 rövid feladatot könnyen meg tudják oldani a diákok, ha jól használják a megadott források és a történelmi atlaszt. Sőt van olyan feladat, ahol éppen azok a végzősök veszíthetnek pontot, akik alaposabban felkészültek az írásbelire – mondta az Eduline által megkérdezett középiskolai történelemtanár.
„Ez egy nagyon jól feldolgozható feladatsor, aki egy kicsit is tájékozott a történelemben, az könnyen megírja” – mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kereszténység születéséről, az iszlámról, a kapitalista gazdaságról, a Rákóczi-szabadságharcról, a dualizmus kori Magyarország gazdaságáról, az első világháború idején fellépő élelmiszerhiányról, és egy 1957-es Kádár János-beszédről is szerepelnek kérdések a középszintű töriérettségi első, rövidebb feladatokból álló részében. A diákoknak a hódmezővásárhelyi iskolakörzetek átszervezéséről is el kell olvasniuk egy szöveget, értelmezve a szegregáció, integráció, hátrányos helyzetű diák fogalmát.
„A kereszténység születésével kapcsolatos kérdésekre a történelmi atlasz és a források segítségével válaszolni tudnak, de a feladat az általános műveltség részét képező festményekre is épít” – magyarázta, hozzátéve: az iszlámmal kapcsolatos kérdések megválaszolásához némi tárgyi tudásra szükség volt. Kádár János beszédét – amelynek egy részletét forrásként megadták a feladatsor összeállítói – a történelemórákról is ismerhetik a diákok, sőt felvételt is láthattak róla.
A középszintű töriérettségi összes esszéfeladatának megoldását itt találjátok.
Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.
A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.
Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.
Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.
Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.
Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.
Az első tizenkét feladat közül egyik sem kétértelmű, bár egy-két részfeladatnál elidőzhetnek a diákok, van néhány beugratós kérdés. „Az egyik feladatban a rekvirálás szó jelentését kell megadni, ám ezt a kifejezést sokszor tévesen használja a köznyelv, ez félrevezethette a diákokat” – említett egy példát a történelemtanár.
A hódmezővásárhelyi iskolakörzetekkel kapcsolatos feladatról azt mondta, a fogalmak – például integráció, szegregáció – jelentését könnyen ki lehetett következtetni a szövegből, de a feladat második része nem biztos, hogy könnyű az érettségizőknek. „Vannak, akik kifejezetten érdeklődnek a mai témák iránt, és ha sikerül befejezni a tananyagot, a tanárok ezeket végigbeszélik az órákon, de akár életvitel órákon is előjöhetnek. Ennek ellenére sok tanuló berzenkedik a napjainkat érintő kérdésektől” – tette hozzá a szaktanár.
Meglepő, de az ENSZ-szel kapcsolatos feladatnál pont azok zavarodhattak össze, akik jobban ismerik a szervezet felépítését és működését.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
