Könnyen megoldható feladatsort kaptak történelemből a középszinten érettségizők, az első 12 rövid feladatot könnyen meg tudják oldani a diákok, ha jól használják a megadott források és a történelmi atlaszt. Sőt van olyan feladat, ahol éppen azok a végzősök veszíthetnek pontot, akik alaposabban felkészültek az írásbelire – mondta az Eduline által megkérdezett középiskolai történelemtanár.
„Ez egy nagyon jól feldolgozható feladatsor, aki egy kicsit is tájékozott a történelemben, az könnyen megírja” – mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kereszténység születéséről, az iszlámról, a kapitalista gazdaságról, a Rákóczi-szabadságharcról, a dualizmus kori Magyarország gazdaságáról, az első világháború idején fellépő élelmiszerhiányról, és egy 1957-es Kádár János-beszédről is szerepelnek kérdések a középszintű töriérettségi első, rövidebb feladatokból álló részében. A diákoknak a hódmezővásárhelyi iskolakörzetek átszervezéséről is el kell olvasniuk egy szöveget, értelmezve a szegregáció, integráció, hátrányos helyzetű diák fogalmát.
„A kereszténység születésével kapcsolatos kérdésekre a történelmi atlasz és a források segítségével válaszolni tudnak, de a feladat az általános műveltség részét képező festményekre is épít” – magyarázta, hozzátéve: az iszlámmal kapcsolatos kérdések megválaszolásához némi tárgyi tudásra szükség volt. Kádár János beszédét – amelynek egy részletét forrásként megadták a feladatsor összeállítói – a történelemórákról is ismerhetik a diákok, sőt felvételt is láthattak róla.
A középszintű töriérettségi összes esszéfeladatának megoldását itt találjátok.
Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.
A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.
Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.
Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.
Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.
Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.
Az első tizenkét feladat közül egyik sem kétértelmű, bár egy-két részfeladatnál elidőzhetnek a diákok, van néhány beugratós kérdés. „Az egyik feladatban a rekvirálás szó jelentését kell megadni, ám ezt a kifejezést sokszor tévesen használja a köznyelv, ez félrevezethette a diákokat” – említett egy példát a történelemtanár.
A hódmezővásárhelyi iskolakörzetekkel kapcsolatos feladatról azt mondta, a fogalmak – például integráció, szegregáció – jelentését könnyen ki lehetett következtetni a szövegből, de a feladat második része nem biztos, hogy könnyű az érettségizőknek. „Vannak, akik kifejezetten érdeklődnek a mai témák iránt, és ha sikerül befejezni a tananyagot, a tanárok ezeket végigbeszélik az órákon, de akár életvitel órákon is előjöhetnek. Ennek ellenére sok tanuló berzenkedik a napjainkat érintő kérdésektől” – tette hozzá a szaktanár.
Meglepő, de az ENSZ-szel kapcsolatos feladatnál pont azok zavarodhattak össze, akik jobban ismerik a szervezet felépítését és működését.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
