Milyen volt az emelt szintű töriérettségi?

Az előző évekhez képest könnyebb feladatsort kaptak a töriből emelt szinten érettségizők, a legtöbb kérdés könnyű volt – mondta el az eduline-nak Márton.

  • Eduline
Fülöp Máté

Az emelt szintű töriérettségi első részében a történelem minden korszakából kaptak kérdést a diákok, de a források sokat segítettek – mondta el az eduline-nak Márton, aki azt hangsúlyozta, csodálkozott, hogy alig kérdeztek évszámokat.

A középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

A középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldását itt találjátok.

A második rész nem hivatalos megoldását pedig itt.

A feladatok között volt az athéni demokráciára, a francia rendi monarchiára, a merkantilizmusra, a XIX. századi balkáni konfliktusokra, a hidegháborúra, a határon túli magyarságra vonatkozó, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (például a világ népesedése vagy a magyar külkereskedelem).

Márton – aki a Cambridge-i Egyetemre készül - az emelt szintű töriérettségin az esszék közül az ’56-os forradalmat, a világkereskedelem kialakulását és a kiegyezést választotta, mint mondta, a gazdasági kérdések állnak közelebb hozzá.

A tíz esszéfeladatból (például az Oszmán Birodalom társadalma, XVI. századi világkereskedelem, a szövetségesek második világháborús együttműködése, Szent István egyházszervező tevékenysége, Zrínyi Miklós tevékenysége, vagy az 1956-os forradalom nemzetközi összefüggései) - bizonyos választási szabályok betartásával - négy megoldása volt kötelező.

A feladatokhoz általában szöveges vagy képi forrás, térképvázlat, táblázat kapcsolódott. A megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont volt a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.

Márton az eduline-nak elmondta, a francia rendi monarchiát firtató kérdés volt az egyik legnehezebb, valamint volt egy forrásszöveg 1370 körülről, mely a rendi gyűlés jogkörére kérdezett rá, erre több válaszlehetőséget is lehetett adni, így nem tudja, a megoldókulcs majd melyiket tekinti helyesnek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.