Milyen volt az emelt szintű töriérettségi?

Az előző évekhez képest könnyebb feladatsort kaptak a töriből emelt szinten érettségizők, a legtöbb kérdés könnyű volt – mondta el az eduline-nak Márton.

  • Eduline
Fülöp Máté

Az emelt szintű töriérettségi első részében a történelem minden korszakából kaptak kérdést a diákok, de a források sokat segítettek – mondta el az eduline-nak Márton, aki azt hangsúlyozta, csodálkozott, hogy alig kérdeztek évszámokat.

A középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

A középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldását itt találjátok.

A második rész nem hivatalos megoldását pedig itt.

A feladatok között volt az athéni demokráciára, a francia rendi monarchiára, a merkantilizmusra, a XIX. századi balkáni konfliktusokra, a hidegháborúra, a határon túli magyarságra vonatkozó, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (például a világ népesedése vagy a magyar külkereskedelem).

Márton – aki a Cambridge-i Egyetemre készül - az emelt szintű töriérettségin az esszék közül az ’56-os forradalmat, a világkereskedelem kialakulását és a kiegyezést választotta, mint mondta, a gazdasági kérdések állnak közelebb hozzá.

A tíz esszéfeladatból (például az Oszmán Birodalom társadalma, XVI. századi világkereskedelem, a szövetségesek második világháborús együttműködése, Szent István egyházszervező tevékenysége, Zrínyi Miklós tevékenysége, vagy az 1956-os forradalom nemzetközi összefüggései) - bizonyos választási szabályok betartásával - négy megoldása volt kötelező.

A feladatokhoz általában szöveges vagy képi forrás, térképvázlat, táblázat kapcsolódott. A megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont volt a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.

Márton az eduline-nak elmondta, a francia rendi monarchiát firtató kérdés volt az egyik legnehezebb, valamint volt egy forrásszöveg 1370 körülről, mely a rendi gyűlés jogkörére kérdezett rá, erre több válaszlehetőséget is lehetett adni, így nem tudja, a megoldókulcs majd melyiket tekinti helyesnek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.