Milyen volt az emelt szintű töriérettségi?

Az előző évekhez képest könnyebb feladatsort kaptak a töriből emelt szinten érettségizők, a legtöbb kérdés könnyű volt – mondta el az eduline-nak Márton.

  • Eduline
Fülöp Máté

Az emelt szintű töriérettségi első részében a történelem minden korszakából kaptak kérdést a diákok, de a források sokat segítettek – mondta el az eduline-nak Márton, aki azt hangsúlyozta, csodálkozott, hogy alig kérdeztek évszámokat.

A középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

A középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldását itt találjátok.

A második rész nem hivatalos megoldását pedig itt.

A feladatok között volt az athéni demokráciára, a francia rendi monarchiára, a merkantilizmusra, a XIX. századi balkáni konfliktusokra, a hidegháborúra, a határon túli magyarságra vonatkozó, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (például a világ népesedése vagy a magyar külkereskedelem).

Márton – aki a Cambridge-i Egyetemre készül - az emelt szintű töriérettségin az esszék közül az ’56-os forradalmat, a világkereskedelem kialakulását és a kiegyezést választotta, mint mondta, a gazdasági kérdések állnak közelebb hozzá.

A tíz esszéfeladatból (például az Oszmán Birodalom társadalma, XVI. századi világkereskedelem, a szövetségesek második világháborús együttműködése, Szent István egyházszervező tevékenysége, Zrínyi Miklós tevékenysége, vagy az 1956-os forradalom nemzetközi összefüggései) - bizonyos választási szabályok betartásával - négy megoldása volt kötelező.

A feladatokhoz általában szöveges vagy képi forrás, térképvázlat, táblázat kapcsolódott. A megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont volt a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.

Márton az eduline-nak elmondta, a francia rendi monarchiát firtató kérdés volt az egyik legnehezebb, valamint volt egy forrásszöveg 1370 körülről, mely a rendi gyűlés jogkörére kérdezett rá, erre több válaszlehetőséget is lehetett adni, így nem tudja, a megoldókulcs majd melyiket tekinti helyesnek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.