Mind a közép-, mind az emelt szintű érettségi véget ért történelemből. Ezt gondolják a diákok a feladatokról.
Az emelt szintű érettségin az I. részre a diákok 100 percet kaptak, a II. részre pedig 140 percet. A részeken belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatták meg az egyes feladatok között. Először az első feladatlapot kellett megoldaniuk, majd a másodikat. A II. feladatlapban hat feladatából hármat kellett választaniuk: egy rövid, egy hosszú és egy komplex feladatot.
Az írásbeli vizsga szöveges feladatait az alábbi kronológiai szakaszolás szerint jelölték: az ókortól 1849-ig, 1849-től napjainkig és komplex feladat az ókortól napjainkig. Ezekben a feladatokban néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kellett kifejteniük a válaszaikat. Minden feladat valamely forrás feldolgozását, értelmezését várja el.
"Szerintem az előző évekhez képest nem volt nehezebb, sőt nekem tök jól ment. Az első résznél a 100 perc helyett 45 perc alatt végeztem, és a másodikkal is időben kész lettem" - mondta az Eduline-nak egy budapesti diák az emelt szintű érettségiről. "Én például az esszéknél egyiknek a XIV. Lajost választottam. A források sokat segítettek, és az atlaszban is voltak hasznos infók" - tette hozzá.
Egy másik budapesti végzős azt mondta az Eduline-nak, a legtöbb feladatot valóban meg lehetett oldani a források alapján, „alapévszálmokat kérdeztek, mint például hogy mikor adták ki az amerikai függetlenségi nyilatkozatot”.
Az Európai Unióról szóló feladatot egy kicsit nehéznek tartotta, de a függetlenségi nyilatkozattal, valamint az ókori témával foglalkozó feladatot kifejezetten könnyűnek találta, „a függetlenségi nyilatkozatos egyértelmű volt, forrásból és képekből meg lehetett oldani”.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
