Mit gondolnak a diákok az emelt szintű töriérettségi feladatairól?

Mind a közép-, mind az emelt szintű érettségi véget ért történelemből. Ezt gondolják a diákok a feladatokról.

  • Eduline
Asszonyi Eszter

Az emelt szintű érettségin az I. részre a diákok 100 percet kaptak, a II. részre pedig 140 percet. A részeken belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatták meg az egyes feladatok között. Először az első feladatlapot kellett megoldaniuk, majd a másodikat. A II. feladatlapban hat feladatából hármat kellett választaniuk: egy rövid, egy hosszú és egy komplex feladatot.

Az írásbeli vizsga szöveges feladatait az alábbi kronológiai szakaszolás szerint jelölték: az ókortól 1849-ig, 1849-től napjainkig és komplex feladat az ókortól napjainkig. Ezekben a feladatokban néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kellett kifejteniük a válaszaikat. Minden feladat valamely forrás feldolgozását, értelmezését várja el.

"Szerintem az előző évekhez képest nem volt nehezebb, sőt nekem tök jól ment. Az első résznél a 100 perc helyett 45 perc alatt végeztem, és a másodikkal is időben kész lettem" - mondta az Eduline-nak egy budapesti diák az emelt szintű érettségiről. "Én például az esszéknél egyiknek a XIV. Lajost választottam. A források sokat segítettek, és az atlaszban is voltak hasznos infók" - tette hozzá.

Egy másik budapesti végzős azt mondta az Eduline-nak, a legtöbb feladatot valóban meg lehetett oldani a források alapján, „alapévszálmokat kérdeztek, mint például hogy mikor adták ki az amerikai függetlenségi nyilatkozatot”.

Az Európai Unióról szóló feladatot egy kicsit nehéznek tartotta, de a függetlenségi nyilatkozattal, valamint az ókori témával foglalkozó feladatot kifejezetten könnyűnek találta, „a függetlenségi nyilatkozatos egyértelmű volt, forrásból és képekből meg lehetett oldani”.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.