Mit gondolnak a diákok az emelt szintű töriérettségi feladatairól?

Mind a közép-, mind az emelt szintű érettségi véget ért történelemből. Ezt gondolják a diákok a feladatokról.

  • Eduline
Asszonyi Eszter

Az emelt szintű érettségin az I. részre a diákok 100 percet kaptak, a II. részre pedig 140 percet. A részeken belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatták meg az egyes feladatok között. Először az első feladatlapot kellett megoldaniuk, majd a másodikat. A II. feladatlapban hat feladatából hármat kellett választaniuk: egy rövid, egy hosszú és egy komplex feladatot.

Az írásbeli vizsga szöveges feladatait az alábbi kronológiai szakaszolás szerint jelölték: az ókortól 1849-ig, 1849-től napjainkig és komplex feladat az ókortól napjainkig. Ezekben a feladatokban néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kellett kifejteniük a válaszaikat. Minden feladat valamely forrás feldolgozását, értelmezését várja el.

"Szerintem az előző évekhez képest nem volt nehezebb, sőt nekem tök jól ment. Az első résznél a 100 perc helyett 45 perc alatt végeztem, és a másodikkal is időben kész lettem" - mondta az Eduline-nak egy budapesti diák az emelt szintű érettségiről. "Én például az esszéknél egyiknek a XIV. Lajost választottam. A források sokat segítettek, és az atlaszban is voltak hasznos infók" - tette hozzá.

Egy másik budapesti végzős azt mondta az Eduline-nak, a legtöbb feladatot valóban meg lehetett oldani a források alapján, „alapévszálmokat kérdeztek, mint például hogy mikor adták ki az amerikai függetlenségi nyilatkozatot”.

Az Európai Unióról szóló feladatot egy kicsit nehéznek tartotta, de a függetlenségi nyilatkozattal, valamint az ókori témával foglalkozó feladatot kifejezetten könnyűnek találta, „a függetlenségi nyilatkozatos egyértelmű volt, forrásból és képekből meg lehetett oldani”.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.