Milyen tételsorból kell felkészülni a szóbeli töriérettségire? Lehet-e használni a történelmi atlaszt? Mi alapján pontozzák a feleletet a tanárok? Itt vannak a legfontosabb információk a közép- és az emelt szintű töriérettségiről.
Milyen tételek lesznek emelt szinten?
Akik emelt szinten vizsgáznak történelemből, azoknak központilag meghatározott tételsorból kell majd készülniük, a témaköröket itt találjátok. A tételsorok összesen 20-22 tételt tartalmaznak.
Emelt szinten a tételek 60 százaléka a magyar, 40 százaléka pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódik, és az összes tétel csaknem 50 százaléka a XIX. és a XX. század történelméről szól.
Milyen tételekből kell felkészülni?
A középszintű szóbeli vizsga tételsorát a saját középiskolátok állítja össze. A tételsor témakörönként kettő-négy, összesen 20-25 tételt tartalmaz. A tételsorban a feladatok 60 százalékának a magyar, 40 százalékának pedig az egyetemes történelemhez kell kapcsolódnia, az összes feladat csaknem felét a XIX. és a XX. század történelme adja.
Honnan érdemes készülni?
Már videóanyagok is segítik a felkészüléseteket, további, szaktanár által kidolgozott érettségi tételeket itt találtok.
Hány perc lesz a feleletre?
Emelt szinten húsz percet, középszinten pedig tizenöt percet kaptok a kidolgozott tételek előadására. A feleletre közép- és emelt szinten is hatvan pontot szerezhettek.
Milyen segédeszközt lehet használni?
Nem túlzás, a történelmi atlasz a legjobb legális puska az érettségin - a közép- és emelt szintű szóbelin is használhatjátok. Nagyon sok adatot és tértképet tartalmaz, így a vizsga előtt nem árt többször átnézni, hogy tudjátok, mit hol kell keresni.
Milyen szempontok alapján értékelik a feleletet?
Szempontok | Megszerzett pontok (Összesen 60 pont) |
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése | 12 pont |
Tájékozódás térben és időben | 6 pont |
A szaknyelv alkalmazása | 6 pont |
Források használata és értékelése | 12 pont |
Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása | 18 pont |
Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége | 6 pont |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
