Ilyen lesz a szóbeli töriérettségi: kidolgozott tételek, pontozás, szabályok

Milyen tételsorból kell felkészülni a szóbeli töriérettségire? Lehet-e használni a történelmi atlaszt? Mi alapján pontozzák a feleletet a tanárok? Itt vannak a legfontosabb információk a közép- és az emelt szintű töriérettségiről.

  • Eduline

Milyen tételek lesznek emelt szinten?

Akik emelt szinten vizsgáznak történelemből, azoknak központilag meghatározott tételsorból kell majd készülniük, a témaköröket itt találjátok. A tételsorok összesen 20-22 tételt tartalmaznak.

Shutterstock

Emelt szinten a tételek 60 százaléka a magyar, 40 százaléka pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódik, és az összes tétel csaknem 50 százaléka a XIX. és a XX. század történelméről szól.

Milyen tételekből kell felkészülni?

A középszintű szóbeli vizsga tételsorát a saját középiskolátok állítja össze. A tételsor témakörönként kettő-négy, összesen 20-25 tételt tartalmaz. A tételsorban a feladatok 60 százalékának a magyar, 40 százalékának pedig az egyetemes történelemhez kell kapcsolódnia, az összes feladat csaknem felét a XIX. és a XX. század történelme adja.

Honnan érdemes készülni?

Már videóanyagok is segítik a felkészüléseteket, további, szaktanár által kidolgozott érettségi tételeket itt találtok.

Hány perc lesz a feleletre?

Emelt szinten húsz percet, középszinten pedig tizenöt percet kaptok a kidolgozott tételek előadására. A feleletre közép- és emelt szinten is hatvan pontot szerezhettek.

Milyen segédeszközt lehet használni?

Nem túlzás, a történelmi atlasz a legjobb legális puska az érettségin - a közép- és emelt szintű szóbelin is használhatjátok. Nagyon sok adatot és tértképet tartalmaz, így a vizsga előtt  nem árt  többször átnézni, hogy tudjátok, mit hol kell keresni.

Milyen szempontok alapján értékelik a feleletet?

Szempontok

Megszerzett pontok (Összesen 60 pont)

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

12 pont

Tájékozódás térben és időben

6 pont

A szaknyelv alkalmazása

6 pont

Források használata és értékelése

12 pont

Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek

problémaközpontú bemutatása

18 pont

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége

6 pont

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.