A nyolc legfontosabb kérdés és válasz a szóbeli érettségiről

Hány százalékos eredmény kell a szóbeli érettségihez? Hol találtok kidolgozott tételeket? Hány pontot lehet szerezni a szóbelin? Csütörtökön az emelt szintű vizsgákkal kezdődtek a szóbeli érettségik, ezért összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Eduline

Mikor kezdődnek a szóbeli érettségik?

Június 4-én kezdődtek az emelt szintű szóbeli vizsgák, június 15. után pedig a középszintű szóbeli érettségik következnek.

Hány százalékos eredménnyel mehetek szóbelizni?

Egy tantárgyból összesen 25 százalékot, vizsgarészenként - vagyis a szóbelin és az írásbelin - minimum 12 százalékot kell elérnetek a ketteshez. Az erről szóló cikkünket itt találjátok.

Túry Gergely

Hol találom az emelt szintű szóbeli tételsorokat és témaköröket?

A központilag meghatározott emelt szintű szóbeli tételeket a főbb tárgyakból itt találjátok.

Hol találok kidolgozott érettségi tételeket?

Itt találtok kidolgozott tételeket magyarból, matekból és történelemből.

Milyen legális puskákat lehet használni a szóbelin?

Az egyik leghasznosabb puskát a szóbeli töriérettségin használhatjátok. A középiskolai történelmi atlasz közép- és emelt szinten is mankóként szolgál, ahhoz viszont, hogy valódi segítséget nyújthasson, érdemes átnézni, mit hol találtok. A többi legális segédeszközt itt találjátok.

Milyen a magyarérettségi?

A tételkidolgozáson sok múlik, így az egyik legnagyobb buktató, ha minden ellenőrzés nélkül szedtek le az internetről kidolgozott tételeket. Arról, hogy milyen hibákkal lehet a legtöbb pontot veszíteni, itt olvashattok.

Mi történik, ha lekésem a szóbelit?

Ha önhibátokon kívül maradtok le az érettségiről, akkor pótló vizsgát tehettek. Ha direkt nem jelentetek meg a szóbelin, javítóvizsgát kell tenni. A javítóvizsgán az egész érettségit meg kell ismételnetek, nem csak a szóbeli részét.

Hány pontot lehet szerezni a szóbeli érettségin?

Tantárgy	Középszintű szóbeli (időtartam, maximális pontszám)	Emelt szintű szóbeli (időtartam, maximális pontszám)
magyar nyelv és irodalom	15 perc, 50 pont	20 perc, 50 pont
matematika	15 perc, 50 pont (csak a 25 százaléknál rosszabb eredményt elérőknek kötelező)	20 perc, 35 pont
történelem	15 perc, 60 pont	20 perc, 60 pont
idegen nyelvek	15 perc, 33 pont	20 perc, 30 pont
biológia	15 perc, 50 pont	20 perc, 50 pont
fizika	15 perc, 60 pont	20 perc, 50 pont
földrajz	15 perc, 50 pont	20 perc, 50 pont
kémia	15 perc, 50 pont	20 perc, 50 pont
informatika	15 perc, 30 pont	20 perc, 30 pont

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.