Tíz dolog, ami szigorúan tilos a ponthatárhúzás napján

Már csak három nap, és kiderül, kit hova vettek fel. Hogy a ponthatárhúzás napja ne legyen rémálom, fogadjatok meg pár tanácsot. Mit nem érdemes csinálni július 24-én?

  • Eduline

Már reggel a telefonotokat lesni, hátha megérkezett már az sms. Csak este fog, türelem.

Ötpercenként ellenőrizni az e-felvételit. Ott sem fog hamarabb megjelenni a besorolási döntés.

Gyomorgörccsel várni a ponthatárokat. Ha nagyon stresszeltek, próbáljátok elterelni a figyelmeteket valamivel. Fussatok pár kört, nézzetek meg egy filmet, találkozzatok a barátaitokkal.

Úgy várni a ponthatárokat, mint a halálos ítéletet. Menjetek el a Pont Ott Partira, vagy szervezzetek saját ponthatárváró bulit a barátaitokkal.

Shutterstock

Előre rettegni az egyetemtől vagy a gólyatábortól. Nem véletlenül sírja vissza (majdnem) mindenki az egyetemet. Tíz dolog, amit mindenki megcsinál(t) egyetemistaként.

Huszadjára is újraszámolni a pontokat. Ha tizenkilencszer jól számoltátok ki, akkor már biztosan nem fog változni. Viszont ha az e-felvételiben rossz összpontszám szerepel, július 21-én éjfélig még elküldhetitek a pontszám-felülvizsgálati kérvényt.

Már most rettegni a TO-tól, a Neptun vagy az ETR lefagyásától. Lesz még rá bőven lehetőségetek.

Azt gondolni, hogy mindenki bekerül majd, csak ti nem. Minden évben több tízezer diák marad le a felvételiről - ez bizonyos nézőpontból megnyugtató is lehet.

MTI

Elkeseredni, ha nem vettek fel.

Legalább lesz idő kitalálni, merre tovább.

Mások orra alá dörgölni, hogy titeket felvettek. Mi van, ha őket nem? Mentőöv a felvételizőknek: július végén indul a 2014-es pótfelvételi.

Ponthatárhúzás az eduline-nal
Az eduline-on egész nap követhetitek az eseményeket, beszámolunk a ponthatárokról, tudósítunk a budapesti Pont Ott Partiról, de azt is megnézzük, hogyan várják a felvételi döntést Pécsett, Debrecenben és Szolnokon!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.