Spanyolból, drámából, mozgóképkultúra és médiaismeretből is érettségiznek ma a diákok.
Középszinten az írásbeli időtartama 180 perc. Az első feladatlap az „olvasott szöveg értése", amely 60 perc időtartamú, a második a nyelvhelyességi feladatsor, amelynek megoldására 30 perc áll rendelkezésre. Az ezt követő 15 perces szünet után a 30 perces „hallott szöveg értése" feladatlap megoldása következik, végül az „íráskészség" 60 perc időtartamú feladatsora.
Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc. A vizsgán az előzőekben is felsorolt feladatlapok szerepelnek ugyanabban a sorrendben, azonban a feladatok megoldására fordítható időtartam sorrendben 70, 50, 30, 90 perc. Az íráskészséget mérő feladatok megoldásához mindkét szinten használható nyomtatott szótár (a többi feladatsornál segédeszköz nem használható).
Délután mozgóképkultúrából és médiaismeretből vizsgáznak a diákok, középszinten 110 helyszínen 737 vizsgázó tesz írásbeli érettségi vizsgát.
A mozgóképkultúra és médiaismeret írásbeli vizsgája 180 percig tart. A feladatsor tartalmaz egy DVD-re rögzített, 5-15 perc hosszúságú filmrészletet vagy televíziós műsorrészletet. A vizsga három elkülöníthető feladattípusból áll: fogalom- és tárgyismeret; mozgóképi szövegértés; média miniesszé. Az elérhető maximális pontszám középszinten (10 + 25 + 15) 50 pont. A vizsgázók a feladatlapokon levő információkon kívül semmilyen segédeszközt nem használhatnak.
Délután kerül sorra az érettségi dráma tárgyból is, középszinten 50 helyszínen 195 vizsgázó tesz írásbeli érettségi vizsgát. Az írásbeli vizsga középszinten 120 percig tart, az elérhető maximális pontszám 60 pont. Az írásbeli feladatsor két feladattípust tartalmaz: egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat (30 pont) és jelenetértelmezéshez, színházi megvalósításhoz kapcsolódó néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdéseket (30 pont).
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
