Spanyolból, drámából, mozgóképkultúra és médiaismeretből is érettségiznek ma a diákok.
Középszinten az írásbeli időtartama 180 perc. Az első feladatlap az „olvasott szöveg értése", amely 60 perc időtartamú, a második a nyelvhelyességi feladatsor, amelynek megoldására 30 perc áll rendelkezésre. Az ezt követő 15 perces szünet után a 30 perces „hallott szöveg értése" feladatlap megoldása következik, végül az „íráskészség" 60 perc időtartamú feladatsora.
Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc. A vizsgán az előzőekben is felsorolt feladatlapok szerepelnek ugyanabban a sorrendben, azonban a feladatok megoldására fordítható időtartam sorrendben 70, 50, 30, 90 perc. Az íráskészséget mérő feladatok megoldásához mindkét szinten használható nyomtatott szótár (a többi feladatsornál segédeszköz nem használható).
Délután mozgóképkultúrából és médiaismeretből vizsgáznak a diákok, középszinten 110 helyszínen 737 vizsgázó tesz írásbeli érettségi vizsgát.
A mozgóképkultúra és médiaismeret írásbeli vizsgája 180 percig tart. A feladatsor tartalmaz egy DVD-re rögzített, 5-15 perc hosszúságú filmrészletet vagy televíziós műsorrészletet. A vizsga három elkülöníthető feladattípusból áll: fogalom- és tárgyismeret; mozgóképi szövegértés; média miniesszé. Az elérhető maximális pontszám középszinten (10 + 25 + 15) 50 pont. A vizsgázók a feladatlapokon levő információkon kívül semmilyen segédeszközt nem használhatnak.
Délután kerül sorra az érettségi dráma tárgyból is, középszinten 50 helyszínen 195 vizsgázó tesz írásbeli érettségi vizsgát. Az írásbeli vizsga középszinten 120 percig tart, az elérhető maximális pontszám 60 pont. Az írásbeli feladatsor két feladattípust tartalmaz: egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat (30 pont) és jelenetértelmezéshez, színházi megvalósításhoz kapcsolódó néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdéseket (30 pont).
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
