Felvételi pontszámítási szabályok: van megoldás, ha rosszul sikerült az érettségi

Lassan vége az emelt szintű szóbeli érettségiknek, sok végzős azonban már most látja, hogy a vizsgák nem egészen úgy sikerültek, ahogy szerették volna. Mit lehet ilyenkor tenni?

  • Eduline

A gyenge érettségi eredményeket produkáló, de egyetemre vagy főiskolára felvételizőknek a pontduplázás jelenthet megoldást.

1. eset: a kiválasztott szakon kötelező tárgyakból jól sikerült az érettségi, de az egyéb tárgyakból nem

Ilyenkor viszonylag egyszerű a helyzet. A felvételizők a többletpontok nélküli összpontszámukat kétféleképpen számolhatják ki: vagy összeadják a tanulmányi pontszámot (maximum 200 pont) és az érettségi pontszámot, vagy megduplázzák az érettségi pontszámot (maximum 200 pont).

Mi az az érettségi pontszám? Meg kell nézni, hogy a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak. Most csak annak a két tárgynak a százalékos eredményét vegyétek figyelembe, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni - egy 62 százalékos érettségi 62 pontot ér, egy 91 százalékos 91 pontot) -, összesen maximum 200-at.

Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-ben

Elstartolt a 2017-es felvételi, és az idén is változik néhány pontszámítási szabály. Íme, így kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek. 1. lépés: a tanulmányi pontszám Először a középiskolai bizonyítványotokat kell elővennetek (ha végzősök vagytok, gondoljátok át, milyen jegyekre számíthattok év végén, és azzal számoljatok - ha változnak az eredmények, májusban újra kalkulálnotok kell).

A felvételin automatikusan azt a verziót veszik figyelembe, amellyel több pontot szereztek, ezt nem kell külön kérvényezni. Vagyis ha például orvosi képzésre jelentkeztetek, a biosz- és a kémiaérettségi jól is sikerült, de matekból, magyarból vagy töriből nem brillíroztatok, nincs ok az aggodalomra, hiszen így valószínűleg automatikusan az érettségi pontszámotokat fogják duplázni (vagyis sem a középiskolai jegyeitek, sem a többi tárgy érettségi eredménye nem számít majd).

2. eset: pont a kötelező tárgyakból nem sikerült jól az érettségi

Ilyenkor már nehezebb a helyzet - ebben az esetben nyilván az a kedvezőbb számítási mód, ha összeadják a tanulmányi pontszámot és az érettségi pontszámot. Vagyis ilyenkor is számít az adott szakon kötelező két tárgy érettségi eredménye, de egy-egy rosszabb vizsgaeredménnyel nem veszíthettek annyira sok pontot. Persze nem mindegy, milyenek voltak a középiskolai jegyeitek, és hány százalékos lett (lesz) a többi tárgyból az érettségitek.

A 2017-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.