Pótfelvételi: ennyit kell fizetni szeptembertől a legnépszerűbb szakokért

A 2014-es pótfelvételin a korábbiakhoz hasonlóan - egy-két kivételtől eltekintve - csak fizetős szakokat indítanak. Megnéztük, mennyibe kerül egy félév a tíz legnépszerűbb, nappali tagozatos alapképzésen. Cikksorozatunk második része.

  • Eduline

Az öt legnépszerűbb szak önköltségéről itt olvashattok.

Ápolás és betegellátás

Az ápolás és betegellátás szak minden szakirányán ugyanannyiba kerül a képzés, csak intézményenként térnek el az árak. A Pécsi Tudományegyetemen, a Szent István Egyetemen és a Debreceni Egyetemen is 250 ezer forint egy félév, míg a Miskolci Egyetemen 260 ezer forintot kell fizetnetek.

Óvodapedagógus

A Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen is 115 ezer forint egy félév, az Eötvös József Főiskolán 135 ezer, az Eszterházy Károly Főiskolán pedig 158 ezer forintot kell félévente fizetni. Ilyen lesz a 2014-es pótfelvételi: öt kérdés, öt válasz.

Pszichológia

A pszichológia képzésen már kevés a szabad hely, de még jelentkezhettek a Pécsi Tudományegyetem angol nyelvű képzésére - amely szemeszterenként 300 ezer forint -, vagy a Szegedi Tudományegyetemre, ahol egy félév 240 ezer forintba kerül.

Shutterstock

Műszaki menedzser

A Szent István Egyetem több kara is indítja a szakot, az Ybl Miklós Építéstudományi Karon 250 ezer forint egy félév, a Gépészmérnöki Karon 225 ezer forint, a Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karon pedig 175 ezer forint. A Szegedi Tudományegyetemen 210 ezer forintot, míg a Debreceni Egyetemen már 270 ezer forintot kell a képzésért fizetni.

Gazdaságinformatikus

A Pannon Egyetemen 280 ezer forintot kell fizetnetek egy félévért. A Miskolci Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen 200 ezer forint, a Pécsi Tudományegyetemen, a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a Károly Róbert Főiskolán és a Gábor Dénes Főiskolán pedig 180 ezer forint a féléves önköltség.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.