Ezekre a szakokra emelt szintű érettségi nélkül is be lehet kerülni 2018-ban

Jövőre csak emelt szintű érettségivel lehet bekerülni az egyetemre? Jó hírünk van: a 2018-as felvételin is vannak olyan alapképzési szakok, amelyekhez nem kötelező emelt szintű érettségit tenni.

  • Eduline
pixabay

Ahogy az eddigi években is, úgy a 2018-as felvételin is lesznek olyan alapképzési szakok, amelyekhez nem kötelező emelt szintű érettségit tenni. Ez persze nem azt jelenti, hogy ha nem kötelező, akkor nem is éri meg emelt szinten érettségizni, hiszen a ponthatárok ettől függetlenül is magasak lehetnek.

Milyen szakokhoz nem kötelező az emelt szintű érettségi?

Agrár képzési területen ilyen az élelmiszermérnöki alapképzés, a vidékfejlesztési agrármérnöki és a kertészmérnöki alapszak is, de ide tartozik a mezőgazdasági mérnöki és a szőlész-borász mérnöki képzés is.

A gazdaságtudományok képzési területen belül többekközött ilyen a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, az emberi erőforrások és a nemzetközi gazdálkodás.

Informatika képzési területen ilyenek például a gazdaságinformatikus vagy a programtervező informatikus alapképzés.

Államtudományi képzési területen ilyen a rendészeti igazgatási vagy a bűnügyi igazgatási alapszak is. Műszaki képzési területen pedig a gépészmérnöki vagy a járműmérnöki alapképzés.

A teljes listát itt találjátok: 

null

null

Itt a lista: ezeken a szakokon már 2018-ban kötelező lesz az emelt szintű érettségi

2018-ban felvételizők, figyelem: itt találjátok azoknak a szakoknak a listáját, amelyekhez egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit kell tennetek. Agrár képzési terület Állatorvosi: biológia emelt szinten ÉS kémia emelt szinten Erdőmérnöki: matematika kötelező és a következő tárgyak közül még egy: biológia vagy fizika vagy kémia vagy egy szakmai előkészítő tárgy vagy egy ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy - egy vizsgatárgyat emelt szinten kell teljesíteni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.