Jövőre csak emelt szintű érettségivel lehet bekerülni az egyetemre? Jó hírünk van: a 2018-as felvételin is vannak olyan alapképzési szakok, amelyekhez nem kötelező emelt szintű érettségit tenni.
Ahogy az eddigi években is, úgy a 2018-as felvételin is lesznek olyan alapképzési szakok, amelyekhez nem kötelező emelt szintű érettségit tenni. Ez persze nem azt jelenti, hogy ha nem kötelező, akkor nem is éri meg emelt szinten érettségizni, hiszen a ponthatárok ettől függetlenül is magasak lehetnek.
Milyen szakokhoz nem kötelező az emelt szintű érettségi?
Agrár képzési területen ilyen az élelmiszermérnöki alapképzés, a vidékfejlesztési agrármérnöki és a kertészmérnöki alapszak is, de ide tartozik a mezőgazdasági mérnöki és a szőlész-borász mérnöki képzés is.
A gazdaságtudományok képzési területen belül többekközött ilyen a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, az emberi erőforrások és a nemzetközi gazdálkodás.
Informatika képzési területen ilyenek például a gazdaságinformatikus vagy a programtervező informatikus alapképzés.
Államtudományi képzési területen ilyen a rendészeti igazgatási vagy a bűnügyi igazgatási alapszak is. Műszaki képzési területen pedig a gépészmérnöki vagy a járműmérnöki alapképzés.
A teljes listát itt találjátok:
null
null
Itt a lista: ezeken a szakokon már 2018-ban kötelező lesz az emelt szintű érettségi
2018-ban felvételizők, figyelem: itt találjátok azoknak a szakoknak a listáját, amelyekhez egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit kell tennetek. Agrár képzési terület Állatorvosi: biológia emelt szinten ÉS kémia emelt szinten Erdőmérnöki: matematika kötelező és a következő tárgyak közül még egy: biológia vagy fizika vagy kémia vagy egy szakmai előkészítő tárgy vagy egy ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy - egy vizsgatárgyat emelt szinten kell teljesíteni.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
