Így bukhatjátok az érettségit: apró hibákon sok pontot veszíthettek

Milyen hibákkal lehet a legtöbb pontot veszíteni a magyar-, a matek- vagy a töriérettségin? Miért kell legalább kétszer elolvasni a feladatok utasításait?

  • Eduline

Magyar

Könnyen elcsúszhattok apróságokon is, ha nem olvassátok el figyelmesen a feladatokat. Figyeljetek oda például arra, mit kér tőletek a feladat szövege: ha a szövegértési résznél egy idézetet kell kiírni, akkor ne a saját szavaitokkal fogalmazzatok, hanem másoljátok ki a szöveg megadott részét, viszont ha tömöríteni kell, akkor önállóan kell megfogalmazni a választ.

Fülöp Máté

A helyesírási hibákért legfeljebb tizenöt pontot lehet levonni, de akkor is pontot veszíthettek - legfeljebb hármat - ha csúnyán írtok. Vigyázzatok, mert ha nem szereztek legalább 10 százalékot az írásbelin, akkor nem mehettek szóbelizni.

Matematika

Ha a vizsga előtt nem forgatjátok elégszer a négyjegyű függvénytáblázatot, nem találjátok majd meg elég gyorsan a képleteket.

Shutterstock

A középszintű matekérettségi második, bonyolultabb feladatokból álló részébe akkor is érdemes belekezdeni, ha a matek nem az erősségetek, a részmegoldásokért ugyanis akkor is jár pont, ha a végeredmény nem jó. De arra figyeljetek, hogy ha csak a végeredmény van meg, de nem írtok le minden fontos lépést, akkor sok pontot veszíthettek.

Történelem

Nem csak a magyarérettségin szabály: mindig olvassátok el kétszer, mit kérnek tőletek számon. A töriérettségi előtt érdemes átnézni, mit hol lehet megtalálni a történelmi atlaszban - ha valaki ész nélkül sorolja fel az atlaszban található adatokat, de nem értelmezi azokat, ne számítson sok pontra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.