Nyilvánosak a 2015-ös felvételi ponthatárai: megnéztük, milyen pontszámmal kerültek be azok, akik társadalomtudományi szakra jelentkeztek. A nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alapképzések ponthatárai.
A kommunikáció- és médiatudomány alapszakra összesen 2120-an jelentkeztek, első helyen 979-en jelölték meg. A kommunikáció egyike annak a tizenhat szaknak, amelynek az állami ösztöndíjas változatán központi ponthatárt húztak, ennek ellenére 1329-en jelölték meg a támogatott formát.
A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.
Nemzetközi tanulmányok alapképzésre összesen 1907-en, első helyen 849-en adták be a jelentkezésüket, támogatott helyet pedig 1289-en szerettek volna szerezni. Szociológia alapszakra összesen 1556-an, első helyen 410-en jelentkeztek, az állami ösztöndíjas képzést pedig 1478-an jelölték meg.
Szak | Intézmény és ponthatár | Intézmény és ponthatár | Intézmény és ponthatár |
kommunikáció- és médiatudomány | BCE: 456 | DE: 456 | PPKE: 457 |
nemzetközi tanulmányok | BCE: 465 | ELTE: 466 | PPKE: 468 |
szociológia | BCE: 385 (magyar) | DE: 300 | ELTE: 390 |
politológia | BCE: 421 | ELTE: 406 | PTE: 318 |
szociális munka | DE: 280 | ELTE: 306 | SZTE: 286 |
szociálpedagógia | AVKF: 292 | EKF: 280 | PPKE: 344 |
társadalmi tanulmányok | ELTE: 379 | PE: 300 | PPKE. 336 |
informatikus könyvtáros | DE: 290 | EKF: 328 | ELTE: 302 |
kulturális antropológia | ME: 294 | - | - |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
