Nem maradtak a központi ponthatárok: itt vannak a társadalomtudományi szakok

Nyilvánosak a 2015-ös felvételi ponthatárai: megnéztük, milyen pontszámmal kerültek be azok, akik társadalomtudományi szakra jelentkeztek. A nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alapképzések ponthatárai.

  • Eduline
shutterstock

A kommunikáció- és médiatudomány alapszakra összesen 2120-an jelentkeztek, első helyen 979-en jelölték meg. A kommunikáció egyike annak a tizenhat szaknak, amelynek az állami ösztöndíjas változatán központi ponthatárt húztak, ennek ellenére 1329-en jelölték meg a támogatott formát.

A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.

Nemzetközi tanulmányok alapképzésre összesen 1907-en, első helyen 849-en adták be a jelentkezésüket, támogatott helyet pedig 1289-en szerettek volna szerezni. Szociológia alapszakra összesen 1556-an, első helyen 410-en jelentkeztek, az állami ösztöndíjas képzést pedig 1478-an jelölték meg.

Szak

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

kommunikáció- és médiatudomány

BCE: 456

DE: 456

PPKE: 457

nemzetközi tanulmányok

BCE: 465

ELTE: 466

PPKE: 468

szociológia

BCE: 385 (magyar)

DE: 300

ELTE: 390

politológia

BCE: 421

ELTE: 406

PTE: 318

szociális munka

DE: 280

ELTE: 306

SZTE: 286

szociálpedagógia

AVKF: 292

EKF: 280

PPKE: 344

társadalmi tanulmányok

ELTE: 379

PE: 300

PPKE. 336

informatikus könyvtáros

DE: 290

EKF: 328

ELTE: 302

kulturális antropológia

ME: 294

-

-

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.