A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) több alapszakára csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bekerülni. Az NKE mesterképzései közül az idén februárban létrehozott Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar biztonság- és védelempolitikai szakán (MNK) volt a legmagasabb a ponthatár, ahová a 100 pontból 70-et kellett elérni a sikeres felvételihez - közölte az intézmény.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem meghirdetett 2516 helyére 5741 ember csaknem 12 ezer jelentkezést nyújtott be. Közülük mintegy 4129-en első helyen jelölték meg az intézményt a felvételi kérelemben. Közülük csaknem kétezren nyertek felvételt most - írta az egyetem.
A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.
Kiemelték továbbá, hogy az NKE új, Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar képzéseinek "népszerűségét már a jelentkezési adatok is mutatták", a nappali munkarendű nemzetközi igazgatási alapképzési szakára a meghirdetett 30 helyre több mint 600-an adták be jelentkezésüket.
437 volt a legmagasabb ponthatár
Az intézmény alapképzései között a legmagasabb ponthatár a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar nemzetközi igazgatási szakán volt, ahová 437 pont kellett a sikeres felvételihez, de szintén 400 pont felett (423 pont) kellett teljesíteni a biztonság és védelempolitikai szakra való bejutáshoz.
A Rendészettudományi Kar bűnügyi igazgatási (pénzügyi nyomozói) szakára 400 ponttal, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar katonai vezetői szakára 378 ponttal és a Közigazgatás-tudományi Kar közigazgatás-szervező szakára 375 ponttal lehetett bekerülni.
2015 őszétől az NKE négy karán összesen csaknem 6000 hallgató tanul alap- és mesterképzési szakokon - írta az egyetem, kiemelve: az NKE "Magyarország egyetlen fegyveres képzést adó felsőoktatási intézménye, és a közigazgatás-szervező alap- és a közigazgatási mesterképzés is kizárólag az egyetem falai között lesz elérhető a 2015/2016. tanévben".
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
