Ennyi pont kellett a közszolgálati egyetem legnépszerűbb képzéseihez

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) több alapszakára csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bekerülni. Az NKE mesterképzései közül az idén februárban létrehozott Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar biztonság- és védelempolitikai szakán (MNK) volt a legmagasabb a ponthatár, ahová a 100 pontból 70-et kellett elérni a sikeres felvételihez - közölte az intézmény.

  • MTI
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem meghirdetett 2516 helyére 5741 ember csaknem 12 ezer jelentkezést nyújtott be. Közülük mintegy 4129-en első helyen jelölték meg az intézményt a felvételi kérelemben. Közülük csaknem kétezren nyertek felvételt most - írta az egyetem.

A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.

Kiemelték továbbá, hogy az NKE új, Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar képzéseinek "népszerűségét már a jelentkezési adatok is mutatták", a nappali munkarendű nemzetközi igazgatási alapképzési szakára a meghirdetett 30 helyre több mint 600-an adták be jelentkezésüket.

437 volt a legmagasabb ponthatár

Az intézmény alapképzései között a legmagasabb ponthatár a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar nemzetközi igazgatási szakán volt, ahová 437 pont kellett a sikeres felvételihez, de szintén 400 pont felett (423 pont) kellett teljesíteni a biztonság és védelempolitikai szakra való bejutáshoz.

A Rendészettudományi Kar bűnügyi igazgatási (pénzügyi nyomozói) szakára 400 ponttal, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar katonai vezetői szakára 378 ponttal és a Közigazgatás-tudományi Kar közigazgatás-szervező szakára 375 ponttal lehetett bekerülni.

2015 őszétől az NKE négy karán összesen csaknem 6000 hallgató tanul alap- és mesterképzési szakokon - írta az egyetem, kiemelve: az NKE "Magyarország egyetlen fegyveres képzést adó felsőoktatási intézménye, és a közigazgatás-szervező alap- és a közigazgatási mesterképzés is kizárólag az egyetem falai között lesz elérhető a 2015/2016. tanévben".

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.