Ennyi pont kellett a közszolgálati egyetem legnépszerűbb képzéseihez

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) több alapszakára csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bekerülni. Az NKE mesterképzései közül az idén februárban létrehozott Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar biztonság- és védelempolitikai szakán (MNK) volt a legmagasabb a ponthatár, ahová a 100 pontból 70-et kellett elérni a sikeres felvételihez - közölte az intézmény.

  • MTI
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem meghirdetett 2516 helyére 5741 ember csaknem 12 ezer jelentkezést nyújtott be. Közülük mintegy 4129-en első helyen jelölték meg az intézményt a felvételi kérelemben. Közülük csaknem kétezren nyertek felvételt most - írta az egyetem.

A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.

Kiemelték továbbá, hogy az NKE új, Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar képzéseinek "népszerűségét már a jelentkezési adatok is mutatták", a nappali munkarendű nemzetközi igazgatási alapképzési szakára a meghirdetett 30 helyre több mint 600-an adták be jelentkezésüket.

437 volt a legmagasabb ponthatár

Az intézmény alapképzései között a legmagasabb ponthatár a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar nemzetközi igazgatási szakán volt, ahová 437 pont kellett a sikeres felvételihez, de szintén 400 pont felett (423 pont) kellett teljesíteni a biztonság és védelempolitikai szakra való bejutáshoz.

A Rendészettudományi Kar bűnügyi igazgatási (pénzügyi nyomozói) szakára 400 ponttal, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar katonai vezetői szakára 378 ponttal és a Közigazgatás-tudományi Kar közigazgatás-szervező szakára 375 ponttal lehetett bekerülni.

2015 őszétől az NKE négy karán összesen csaknem 6000 hallgató tanul alap- és mesterképzési szakokon - írta az egyetem, kiemelve: az NKE "Magyarország egyetlen fegyveres képzést adó felsőoktatási intézménye, és a közigazgatás-szervező alap- és a közigazgatási mesterképzés is kizárólag az egyetem falai között lesz elérhető a 2015/2016. tanévben".

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.