Ennyi pont kellett a közszolgálati egyetem legnépszerűbb képzéseihez

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) több alapszakára csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bekerülni. Az NKE mesterképzései közül az idén februárban létrehozott Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar biztonság- és védelempolitikai szakán (MNK) volt a legmagasabb a ponthatár, ahová a 100 pontból 70-et kellett elérni a sikeres felvételihez - közölte az intézmény.

  • MTI
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem meghirdetett 2516 helyére 5741 ember csaknem 12 ezer jelentkezést nyújtott be. Közülük mintegy 4129-en első helyen jelölték meg az intézményt a felvételi kérelemben. Közülük csaknem kétezren nyertek felvételt most - írta az egyetem.

A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.

Kiemelték továbbá, hogy az NKE új, Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar képzéseinek "népszerűségét már a jelentkezési adatok is mutatták", a nappali munkarendű nemzetközi igazgatási alapképzési szakára a meghirdetett 30 helyre több mint 600-an adták be jelentkezésüket.

437 volt a legmagasabb ponthatár

Az intézmény alapképzései között a legmagasabb ponthatár a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar nemzetközi igazgatási szakán volt, ahová 437 pont kellett a sikeres felvételihez, de szintén 400 pont felett (423 pont) kellett teljesíteni a biztonság és védelempolitikai szakra való bejutáshoz.

A Rendészettudományi Kar bűnügyi igazgatási (pénzügyi nyomozói) szakára 400 ponttal, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar katonai vezetői szakára 378 ponttal és a Közigazgatás-tudományi Kar közigazgatás-szervező szakára 375 ponttal lehetett bekerülni.

2015 őszétől az NKE négy karán összesen csaknem 6000 hallgató tanul alap- és mesterképzési szakokon - írta az egyetem, kiemelve: az NKE "Magyarország egyetlen fegyveres képzést adó felsőoktatási intézménye, és a közigazgatás-szervező alap- és a közigazgatási mesterképzés is kizárólag az egyetem falai között lesz elérhető a 2015/2016. tanévben".

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.