Ilyen volt az idei fizikaérettségi: volt olyan feladat, amelyet a szöveg értelmezésével meg lehetett oldani

Volt olyan feladat is az idei középszintű fizikaérettségin, amelyet a feladat szövegének értelmezésével megoldhattak a diákok - mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár, aki összességében nem érzi annyira nehéznek az idei feladatsort.

  • Eduline
Asszonyi Eszter

A feladatsorban több a fizika alkalmazhatóságára vonatkozó kérdés, mint amit megszoktunk, ez kifejezetten tetszik – mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár, hozzátéve: a középszintű feladatsor első, feleletválasztós részében nagyon meglepő, különösen sok gondolkodást igénylő kérdést nem talált.

"Négy feladatból három gyakorlatilag egy-egy jelenség leírása, egyetlen rész volt csak, ahol számolni kellett. Lehet, hogy ez a diákok számára elsőre ijesztő lehet, ha az előző érettségik alapján készültek, de szerintem abszolút teljesíthető" - emelte ki a középszintű fizikaérettségi második, hosszabb feladatokból álló részéről.

Itt a fizikaérettségi megoldása: feleletválasztós feladatok

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

A szaktanár szerint volt olyan feladat is, amelyet a szöveg értelmezésével megoldhattak a diákok - ezt a feladatot egyébként az Eduline szerkesztősége is megoldotta, valóban nem kellettek hozzá konkrét fizikai ismeretek.

Melyik választható feladat mellett döntöttek a diákok?

"Összességében nem érzem annyira nehéznek a feladatsort. A két választható feladat közül én talán a 3/b feladatot választottam volna, ugyanis itt jóval konkrétabb kérdések vannak 20 pontért. Ez a rész egy kicsit biztosabb, ha valaki találkozott már a modern fizikával" - mondta.

"A fénytöréses feladatnál (ez a középszintű érettségi második részének első, kötelezően megoldandó feladata - a szerk.) nem olyan bonyolult a matekrész, mégis kíváncsi vagyok, hogyan fog a diákoknak sikerülni, ugyanis nem teljesen egyértelmű, hogy az ábrára kell hagyatkozni a megoldásnál vagy a szövegre" - tette hozzá a fizikatanár.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Fizikaérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Kedd reggel a fizikaérettségivel kezdődik a 2018-as érettségi szezon harmadik hete. Az Eduline-on folyamatosan beszámolunk a feladatokról, diákokat és tanárokat kérdezünk az írásbeliről, és persze megtaláljátok a nem hivatalos megoldásokat is. A fizika érettségi nap támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.