Megvan, hányan érettségiznek a következő hetekben

Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelivel kezdődik a 2017-es őszi érettségi, összesen 8076-an vizsgáznak a következő hetekben.

  • Eduline
Túry Gergely

A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer 27. vizsgaidőszakában 161 helyszínen 8 076-an érettségiznek. Az érettségi vizsgákat az erre kijelölt középiskolák és a 20 fővárosi, illetve megyei kormányhivatal szervezi. A vizsgákon 139 érettségivizsga-bizottság működik közre - közölte az Oktatási Hivatal.

Az írásbeli vizsgákat október 13. és október 27., az emelt szintű szóbeli vizsgákat november 9. és 13., a középszintű szóbeliket pedig november 20. és 24. között tartják. "A diákok várhatóan több mint 9 600 vizsgát tesznek le: mintegy 3 800-at emelt, 5 800-at pedig középszinten. A jelentkezők választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban – az idegen nyelven teljesíthető vizsgatárgyakat (pl. történelem, matematika) külön számolva – középszintű érettségi 72, emelt szintű pedig 41 tárgyból tehető" - olvasható a hivatal közleményében.

Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgára lehetett jelentkezni. A javító, a szintemelő és a rendes vizsgák aránya lesz a legnagyobb: 28-28, illetve 24%; az ismétlő és a kiegészítő vizsgák aránya 14%, illetve 5%; a pótló vizsgáké csupán 1%.

Puhítottak a szabályokon, ennek örülni fognak a történelemből érettségizők

Lényegében bármelyik középiskolai történelmi atlaszt lehet használni az idei őszi és a 2018-as tavaszi érettségin - legalábbis ez derül ki abból a jogszabálymódosításból, amely kedden jelent meg a Magyar Közlönyben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.