Ilyen volt a közép- és az emelt szintű németérettségi a vizsgázók szerint

MTI / Balázs Attila

Itt vannak a középszintű németérettségi olvasott szövegértési feladatsorának megoldásai

Itt vannak a a középszintű németérettségi nyelvhelyességi feladatsorának megoldásai

Itt vannak a németérettségi hallás utáni szövegértés feladatsorának megoldásai

Itt vannak a németérettségi íráskészség feladatsorának megoldásai

Itt találjátok a középszintű németérettségi hivatalos megoldását

Az emelt szintű németérettségi megoldását itt találjátok.

A tavalyihoz képest valamivel könnyebb feladatokat kaptak - mondta Kocsis Martin, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium érettségizője, aki középszinten vizsgázott. „Mindenhol egyértelmű volt, hogy mit kérnek számon, egyedül a szövegértési résznél volt beugratós feladat. Az utolsó – az újságok 400 éves történetéről szóló – példánál a szöveg részleteit kellett sorba tenni, és az egyes elemeket könnyen fel lehetett cserélni” - mondta a Budapesti Corvinus Egyetem politológia képzésére jelentkező végzős.

Kocsis Martin szerint a nyelvhelyességi feladatok is könnyebbek voltak, mint amire számított, mindennél meg volt adva ugyanis, hogy milyen lehetőségek közül lehet választani. „A legkönnyebb az a feladat volt, amelyben az előre meghatározott prepozíciókat kellett a szöveg megfelelő részébe beilleszteni, a legnehezebb pedig az, amelynél félmondatokat kellett behelyezni a szövegbe” - tette hozzá.

A diák azt mondta, a hallás utáni szövegértés hanganyagai is jók voltak, tisztán lehetett érteni a beszélőket. A szövegalkotási résznél egy informális – levél egy német barátnak – és egy formális levelet kellett megfogalmazniuk a diákoknak.

Tóth András, a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium végzőse sem találta nehéznek a középszintű németérettségit, sőt: állítása szerint a németérettségi kevesebb nehézséget okozott neki, mint a tegnapi angolvizsga. A szövegértési résznél szerinte is az újságok történetéhez kapcsolódó feladat volt a nehezebb, a nyelvhelyességi rész viszont középszintnek megfelelő, különösebb nehézségek nélkül megoldható példákat tartalmazott.

Hozzátette: a hallás utáni szövegértésben volt néhány ismeretlen szó, ez pedig nehezítette a feladat megoldását. „A szövegalkotási résznél én a sportklubba jelentkezést választottam, és úgy érzem, sikerült összehozni az ötöst” - tette hozzá.

"Sokszor tippelnem kellett"

Az emelt szintű németérettségin átlagos nehézségű feladatok voltak, ezek közül a nyelvhelyességi rész megoldása okozott némi gondot Kontra Roxánának, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium diákjának. „Itt szükség volt az ötven percre, hiszen amellett, hogy öt feladatot kellett megoldani, a szófajváltós példa nehezebb is volt” - mondta az érettségiző.

Szerinte a szövegértési résznél jól be kellett osztani az időt, hiszen három hosszú szöveggel kellett dolgozniuk. Hozzátette: a hallás utáni szövegértés nem okozott komolyabb problémát, érthetően és jól artikuláltan beszéltek a felvételen, egyedül az volt első hallásra zavaró, hogy az első szöveg részeit nem egy, hanem több ember, felváltva mondta.

A szövegalkotási résznél is jól kifejthető témákat adtak: a kötelező, rövid informális levél megírása mellett – egy álláshirdetés miatt kellett kikérni egy ismerős véleményét –, a karácsonyi stresszről, illetve a Facebookről írhattak a diákok. Kontra Roxána – aki a tanárai segítségével jól fel tudott készülni - nagyjából ilyen témákra számított az emelt szintű németérettségin.

Az emelt szinthez képest nagyon könnyűnek találta az idei németérettségit Szolga Dániel, az Altervatív Közgazdaságtani Gimnázium végzőse, aki szerint a hallott szöveg értése rész volt a legnehezebb.

„Nagyon gyorsan beszéltek a felvételen, a megértést a terem rossz akusztikája is nehezítette. Sokszor tippelnem kellett, annyira rosszul lehetett hallani, mint mondanak” - mondta a végzős, aki szerint a szövegértéshez kapcsolódó feladatoknál nem is kellett az összes szót ismerni a feladatok megoldásához.