Érdekes, jó témákból, jól érthető szövegekből és viszonylag egyszerűen megválaszolható kérdésekből állt az idei középszintű németérettségi, emelt szinten a nyelvhelyességi feladatok okoztak némi fejtörést a vizsgázóknak - mondták az eduline által megkérdezett diákok.
Itt vannak a középszintű németérettségi olvasott szövegértési feladatsorának megoldásai
Itt vannak a a középszintű németérettségi nyelvhelyességi feladatsorának megoldásai
Itt vannak a németérettségi hallás utáni szövegértés feladatsorának megoldásai
Itt vannak a németérettségi íráskészség feladatsorának megoldásai
Itt találjátok a középszintű németérettségi hivatalos megoldását
Az emelt szintű németérettségi megoldását itt találjátok.
A tavalyihoz képest valamivel könnyebb feladatokat kaptak - mondta Kocsis Martin, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium érettségizője, aki középszinten vizsgázott. „Mindenhol egyértelmű volt, hogy mit kérnek számon, egyedül a szövegértési résznél volt beugratós feladat. Az utolsó – az újságok 400 éves történetéről szóló – példánál a szöveg részleteit kellett sorba tenni, és az egyes elemeket könnyen fel lehetett cserélni” - mondta a Budapesti Corvinus Egyetem politológia képzésére jelentkező végzős.
Kocsis Martin szerint a nyelvhelyességi feladatok is könnyebbek voltak, mint amire számított, mindennél meg volt adva ugyanis, hogy milyen lehetőségek közül lehet választani. „A legkönnyebb az a feladat volt, amelyben az előre meghatározott prepozíciókat kellett a szöveg megfelelő részébe beilleszteni, a legnehezebb pedig az, amelynél félmondatokat kellett behelyezni a szövegbe” - tette hozzá.
A diák azt mondta, a hallás utáni szövegértés hanganyagai is jók voltak, tisztán lehetett érteni a beszélőket. A szövegalkotási résznél egy informális – levél egy német barátnak – és egy formális levelet kellett megfogalmazniuk a diákoknak.
Tóth András, a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium végzőse sem találta nehéznek a középszintű németérettségit, sőt: állítása szerint a németérettségi kevesebb nehézséget okozott neki, mint a tegnapi angolvizsga. A szövegértési résznél szerinte is az újságok történetéhez kapcsolódó feladat volt a nehezebb, a nyelvhelyességi rész viszont középszintnek megfelelő, különösebb nehézségek nélkül megoldható példákat tartalmazott.
Hozzátette: a hallás utáni szövegértésben volt néhány ismeretlen szó, ez pedig nehezítette a feladat megoldását. „A szövegalkotási résznél én a sportklubba jelentkezést választottam, és úgy érzem, sikerült összehozni az ötöst” - tette hozzá.
"Sokszor tippelnem kellett"
Az emelt szintű németérettségin átlagos nehézségű feladatok voltak, ezek közül a nyelvhelyességi rész megoldása okozott némi gondot Kontra Roxánának, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium diákjának. „Itt szükség volt az ötven percre, hiszen amellett, hogy öt feladatot kellett megoldani, a szófajváltós példa nehezebb is volt” - mondta az érettségiző.
Szerinte a szövegértési résznél jól be kellett osztani az időt, hiszen három hosszú szöveggel kellett dolgozniuk. Hozzátette: a hallás utáni szövegértés nem okozott komolyabb problémát, érthetően és jól artikuláltan beszéltek a felvételen, egyedül az volt első hallásra zavaró, hogy az első szöveg részeit nem egy, hanem több ember, felváltva mondta.
A szövegalkotási résznél is jól kifejthető témákat adtak: a kötelező, rövid informális levél megírása mellett – egy álláshirdetés miatt kellett kikérni egy ismerős véleményét –, a karácsonyi stresszről, illetve a Facebookről írhattak a diákok. Kontra Roxána – aki a tanárai segítségével jól fel tudott készülni - nagyjából ilyen témákra számított az emelt szintű németérettségin.
Az emelt szinthez képest nagyon könnyűnek találta az idei németérettségit Szolga Dániel, az Altervatív Közgazdaságtani Gimnázium végzőse, aki szerint a hallott szöveg értése rész volt a legnehezebb.
„Nagyon gyorsan beszéltek a felvételen, a megértést a terem rossz akusztikája is nehezítette. Sokszor tippelnem kellett, annyira rosszul lehetett hallani, mint mondanak” - mondta a végzős, aki szerint a szövegértéshez kapcsolódó feladatoknál nem is kellett az összes szót ismerni a feladatok megoldásához.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
